Élővizeket szenteltek görögkatolikus szertartás szerint vízkereszt után

Több szatmári település és két határon túli város közösen ünnepelték január 12-én az élővíz szentelését a Túrnál. P. Tóth Nóra helyszíni riportjából idézünk. 

Méhtelek a Rozsályi Görögkatolikus Parókia filiája. A görögkatolikus hívek egy műemlék templomban gyakorolhatják itt a vallásukat. Kicsiny, de annál összetartóbb a közösség. A másik hat filiában (Gacsály, Garbolc, Nagyhódos, Tisztaberek, Túrricse és Zajta), valamint az anyaegyházközségben, Rozsályban is hasonló a helyzet. Mindnyájukat a rozsályi helyettes lelkész, ifj. Obbágy László atya fogja össze.

A pasztoráció azonban felekezeteken és határokon átívelő a Nyíregyházi Egyházmegye legkeletibb szegletében, a határmenti szatmári térségben. A többségében protestánsok által lakott területen egymás templomaiban, illetve közös rendezvényeken is együtt imádkoznak református, római és görögkatolikus hívek.

Január 12-én a Túr folyó szentelésére gyűltek össze Nagyhódoson a környező települések lakói (felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül), valamint Mátészalkáról és Fehérgyarmatról az egyházmegye fenntartásában működő intézmények munkatársai, vezetői. A határon túlról, Nagypeleskéről és Szatmárnémetiből görögkatolikus hívek érkeztek Pallai Béla atya vezetésével. 

A szentelést megelőző liturgia a méhteleki görögkatolikus templomban kezdődött.

Ifj. Obbágy László, vagy ahogy a helyiek hívják, Lacus atya, többgenerációs papcsalád sarja, komolyan veszi hivatását: prédikációjában, ha mégoly kevesen hallgatják is, mély gondolatokat ad át a híveknek. Keresztelő János és Jézus időben egymást követik, váltásuk korszakváltás – mondja. Jézussal a messiási korszak érkezik el. (…)

„Isten országa köztünk és általunk mutatkozik be a világnak. A mi küldetésünk ezért nem más, mint hogy ezt az országot építsük” – folytatja.

„Erre már akkor meghívást kaptunk, amikor megkereszteltek bennünket. A keresztvíz által nemcsak nevet, de megbízást is adtak nekünk. Erre utal az ima szövege is: »akik Krisztusban keresztelkedtetek, Krisztusba öltözködtetek«.”

„Ha ezt a feladatomat tettekre akarom váltani, ha a krisztusi élet tökéletességére vágyom, akkor

az én életemben is korszakváltásnak kell bekövetkeznie, szemléletváltásnak kell történnie.

Szükség van arra, hogy a régi embert elhagyjam, de ez nem fog menni bűnbánat nélkül. A bűnbánathoz pedig végtelen alázat és szeretet kell.

Még cseng a fülünkben az Atya szózata: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!«” (Mt17,5) – idézi a vízkereszti evangélium sorait a méhteleki szónok. Majd felteszi a kérdést: mi vajon kit hallgatunk, kire, mire figyelünk? A kísértőre, a sátánra, a hamis prófétákra hallgatunk? – és sorra veszi a tévutakat, melyekre ezek vezetnek.

„Jó volna, ha inkább Krisztusra hallgatnánk, hiszen eltorzult, elkorcsosult, önmagából kifordult világban élünk. Elfelejtjük, hogy mi a szép, az érték, az igazán fontos az életben. Az értéKESből nem marad más, csak a cash” – él a szójáték erejével Lacus atya.

„De

az evangéliumnak nem jár le soha a szavatossági ideje.

Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Életünk korszakváltásában rá kell döbbennünk: amikor a legnagyobb a baj, akkor jön Istentől a segítség. Amikor életünkben legnagyobb a káosz, akkor jön a világosság, s nekünk keresnünk kell a fényt, a kiutat, a mentsvárat: Jézus Krisztust. Erről szól a Ferenc pápa által meghirdetett szentév is: tanuljunk meg újra remélni. Mert a sötétséget minden körülmények között elűzi a fény.

Érjetek meg és térjetek meg, de Isten elől ki ne térjetek!”

– zárja szentbeszédét ifj. Obbágy László.

A Szent Liturgia után a szomszédos Nagyhódos település határába indulunk, a Tisza bal oldali mellékfolyójához, a Túrhoz. A hódosiak már negyedik éve gondoskodnak a híd mellett a stégről, ahonnan a görögkatolikus lelkipásztor megszentelheti az élővizet.

A folyóparton már sokkal többen vagyunk: Pallai Béla szatmárnémeti parókus vezetésével két romániai város hívei, a nagypeleskeiek és a szatmárnémeti görögkatolikusok zarándokoltak ide – már második alkalommal – ikonnal, zászlóval, kántorral, ministránssal. A környező települések hívei és a meghívott vendégek, köztük a két református lelkész (férj és feleség) is jelen vannak.

A nagy szentelési szertartás közben Béla atya osztja meg gondolatait a megjelentekkel: a Szentatya által meghirdetett szentév fő témájáról, a reményről beszél a vízzel, a vízkereszttel összefüggésben.

A szertartás végén az emberek a folyóba merített keresztet csókolják, a megszentelt Túr vizének áldásában részesülnek. (...)

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: P. Tóth Nóra

*

A Szamost, a Tiszát, a Túr folyót és a pócsi főfolyást is megszentelték a Nyíregyházi Egyházmegyében vízkereszt ünnepkörében.

A Tisza szentelése Vásárosneménynál:

A Szamos megszentelése Komlódtótfalunál (Csegöldi Görögkatolikus Egyházközség):

Vízszentelés a Máriapócsi-főfolyásnál:

A Tisza szentelése Timáron:

Fotó: az egyházközségek Facebook-oldalai

*

Január 11-én Zalaegerszegen, január 12-én Szombathelyen tartottak görögkatolikus szertartás szerinti vízszentelést. A Zala folyót és a Gyöngyös-patakot szentelte meg Elek Antal atya.

Zalaegerszegen másodszor, Szombathelyen első alkalommal került sor természetes vizek görögkatolikus szertartás szerinti megszentelésére. Mint Elek Antal atya a Szombathelyi Egyházmegye hírportáljának, a Martinus.hunak elmondta, hatodik éve végzi Sopronban, Szombathelyen és Zalaegerszegen szolgálatát. A vízszentelés szertartását a templomokban most is elvégzik vízkereszt napján a liturgikus előírásoknak megfelelően, de a szombathelyi közösség kérte, hogy a keleti hagyományokhoz hűen a természetes vizek megszentelését is végezzék el. Így került sor a Zala folyó és a Gyöngyös-patak megáldására.

Ez a lépés kifejezi, hogy a megszenteléssel – a Szentháromságos egy Isten tisztító ereje által – visszaáll az Isten által teremtett eredeti állapot, amikor a víz a test és a lélek gyógyulását segíti elő. Szombathelyen a szőllősi templom melletti, nemrég kialakított Százhold Parkban került sor a Gyöngyös-patak szentelésére.

A szertartás legfontosabb mozzanatai közé tartozik, amikor a Szentháromságos egy Istent jelképező háromágú gyertya ágait a pap külön-külön bemártja a vízbe, beleoltja a fényt a vízbe. A víz ettől kezdve a gyertya világosságával, az Isten világosságával rendelkezik, magyarázta Antal atya.

A szentelés következő kiemelkedő része, amikor a pap háromszor kereszt alakban rálehel a vízre: a lehelet a Szentlelket jelképezi, akit a víz szintén felvesz.

A harmadik mozzanat, amikor a pap az áldó kezével, ami Krisztus áldó kezét jelképezi, háromszor keresztet rajzol a vízbe, beleoltja az áldást a vízbe.

A szertartás részeként egy keresztet is a vízbe helyeznek. Keresztet rajzolnak a vízbe, így a kereszt ereje belekerül a vízbe és visszakapja eredeti, gyógyító erejét, ahogy Isten megteremtette – mondta Antal atya, aki a megszentelt vízzel meghintette a jelenlévőket.

A vízszentelésen a görögkatolikus közösség tagjain kívül római katolikus testvérek is részt vettek.

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye (1; 2); Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír