Hogy rátaláljunk az élet igazi forrására – A remény üzenetét hordozta az egerszalóki találkozó

Hazai – 2025. július 13., vasárnap | 14:02

Július 10. és 13. között rendezték meg az idei Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatot. Ez volt az első alkalom, hogy a lelki erőművet hosszú ideje éltető piarista szerzetes pap, Kerényi Lajos nem tudott személyesen részt venni a programon.

Vizi János főegyházmegyei ifjúsági referens, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora tartotta a nyitóelőadást, miután elmondta, a 98 éves Kerényi Lajos atya egészségi állapota miatt nem tud részt venni a találkozón. A program mottójáról – „A remény zarándokai” – elmélkedve úgy fogalmazott: korunk emberének mindennél nagyobb szüksége van a reményre, aminek egyedüli forrása Jézus Krisztus.

A nyitó előadást követő csendes elmélkedést követően került sor az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Ciszterlánc népi énekegyüttes koncertjére került sor.

A nyitó szentmise előtt Kerényi Lajos atya videoüzenetét tették közzé, melyben Lajos atya az 1982 óta megrendezett találkozók erejéről, erőteréről beszélt, s a tőle megszokott módon buzdította a fiatalokat Krisztus követésére.

Ternyák Csaba egri érsek örömének adott hangot, hogy a technika segítségével különleges módon jelen tudott lenni a program elindítója.

Szentbeszédében az ószövetségi olvasmány József-történetén keresztül szólt a remény üzenetéről. Mózes első könyvében találjuk a teljes eseménysort, melyet számos módon feldolgoztak. Izrael törzsei Jákob és József fiai után kapták nevüket. A történet magja, hogy József volt Jákob kedvenc gyermeke, akivel kivételezett, s ezért testvérei meg akarták ölni, ám a legidősebb kérésére megkímélték életét, s rabszolgának adták. Így került Egyiptomba, ahol karriert futott be, mert megfejtette a fáraó álmát a hét bő és hét szűk esztendőről. A történet ott ér össze, hogy Jákob a szűk esztendőkben elküldte fiait az uralkodóhoz, s a testvérek nem ismerték fel Józsefet.

Az olvasmány ezt a részt idézi, s itt kapcsolódik a találkozó fő témájához, a remény zarándokaihoz, amely Ferenc pápa szándéka szerint a szentév mottója. Az ószövetségi József története segít abban, hogy jobban megértsük a remény üzenetét. Jákob számára fiai jelentették a reményt, akik által beteljesedhet Isten Ábrahámnak adott ígérete, hogy nagy nemzet lesznek. Jákob fiai abban reménykedtek, hogy ha nem lesz már József, apjuk őket is jobban szeretni fogja. József testvéreit felismerve abban reménykedhetett, hogy viszontláthatja szeretett édesapját.

Akkor tudjuk megérteni a lényeget, ha József szavaira figyelünk: „Én vagyok József, a ti testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba. De most már ne bánkódjatok, és ne rémüldözzetek, hogy engem eladtatok, mert azért küldött ide az Isten előttetek, hogy életben maradjatok.” Nem akart bosszút állni, próbálta értelmezni élete kulcsát, hogy mi volt Isten szándéka az ő szenvedéseivel. Felismerte: Isten célja az volt, hogy testvérei és családjaik életben maradjanak.

Személyes tanulságunk az lehet, hogy azt kell keresnünk az életünkben, amit József is keresett: mit üzen nekünk Isten azáltal, amit átélünk. Azt üzeni, hogy semmi sem történik véletlenül.

Tegyük fel a kérdést: mi Isten célja velem vagy rajtam keresztül másokkal? Isten célja, hogy „életben maradjunk”, rátaláljunk az élet igazi forrására, az eucharisztikus Krisztusra.

Múltunkat Isten szemével kell látnunk, értelmeznünk, ez segít a jelen döntéseiben, s abban, hogy reménnyel tekintsünk a jövőbe. A mi reményünk életünk legalapvetőbb kérdéseire adja meg a választ. Isten életünk eseményein keresztül vezet bennünket, tereli gondolatainkat, hogy felismerjük, mi miért történik velünk. József felismerte, testvéreinek miért volt ez az útja: „azért küldött ide az Isten előttetek, hogy életben maradjatok”. Szent Pál írja, Krisztus feltámadása nélkül nincs értelme a tanításnak, a hitnek.

Mi tudjuk, hogy Krisztus feltámadt, ezért van értelme a hűségnek, a hitnek, a szentévnek, van értelme szentségekhez járulni, imádkozni, keresztény módon élni.

A főpásztor Ferenc pápa tanítását idézve úgy fogalmazott: hitünk szíve közepe a meghalt és feltámadt Jézus, a keresztségben ugyanis Krisztussal együtt eltemettetve őbenne, a feltámadottban megkapjuk annak az új életnek az ajándékát, amely áttöri a halál falát és átjáróvá teszi az örökkévalóság felé.

Reményünk igazi alapja az örök élet hite.

Hisszük, hogy az emberi történelem és személyes történetünk nem zsákutca, hanem a dicsőség Urával való találkozás felé tart. Ennek reményében kell élnünk, ezzel a lelkülettel tehetjük magunkévá az első keresztények megrendítő fohászát, mellyel a Szentírás befejeződik: Marana tha! – jöjj el, Urunk Jézus – zárta tanítását Ternyák Csaba.

A szentmise végén Vízi János atya megköszönte a zenei szolgálatot az egri Jézus Szíve Plébánia Talentum nevű ifjúsági ének- és zenekarának.

Köszönetet mondott a főpásztornak, aki lelkes támogatója az egerszalóki találkozók ügyének.

A főpásztor méltatta a szervezők odaadó munkáját és Kerényi Lajos atya elköteleződését, szeretetét Szalók iránt.

A szentmisét élő adásban közvetítette a Szent István Rádió és a Szent István Televízió YouTube-csatornája élő adásban közvetítette.

A nyitónap programja szentségimádással zárult, melynek során közbenjáró imát is kérhettek a résztvevők.

A szalóki találkozó második napján Koós Ede plébános a település melletti tó vizén ringatózó csónakból mondta el tanítását a vízhez zarándokló fiataloknak. Elmélkedésében elsőként Máté evangéliumából a vihar lecsendesítésének történetét elevenítette fel.

A keresztény lét fontos kérdéseiről és az ezekre adott válaszokról szólva elmondta: Európa védőszentjének, Szent Benedeknek ünnepén a világ, Európa és hazánk jövőjéről is gondolkodni kell.

Felidézte, Szent Pál és a tanítványok Európa földjére is elhozták a kenyértörésben Jézus Krisztust, hogy mindenkihez eljusson az örömhír, s kinyíljon az értelmünk Jézus Krisztus felé. Felidézte Boldog Carlo Acutis alakját, aki 2006-ban 15 évesen hunyt el, s szeptember 7-én avatják szentté.

Úgy fogalmazott: a szentek Istent és a bűnös embereket egyszerre képviselik, földi életük során tökéletlen módon ugyan, de visszaszerzik elvesztett ártatlanságukat, eredetiségüket.

A délután során Michele Gervasoninak, az egri bazilika káplánjának tanúságtételét is meghallgathatták a résztvevők.

Ezt követte a bűnbánati liturgia, melyet Holló Gábor, a bazilika másik káplánja vezetett, majd a jelenlévőknek lehetősége nyílt a szentgyónásra. Szép számmal éltek is e lehetőséggel.

Koós Ede atya az esti szentmisében is Boldog Carlo Acutis szavait idézte: miszerint az Eucharisztia, a szentmise egy csodálatos autósztráda, ami repít bennünket az Isten felé. Szent Benedek és a szentéletű fiatal imádságát egyszerre kérjük korunk emberére a mai napon – mondta.

Szent Benedek Isten szívének megismerésének élt, s annak, hogy az emberek életét a maga eszközeivel jobbá tegye; ez a példa áll előttünk, s hogy odaszenteljük magunkat Jézus Krisztus ügyének.

Szent Benedek a romlásban lévő Róma, Carlo Acutis az értékvesztett Európa Krisztus felé irányításán buzgólkodott, Benedek tollal, Carlo laptoppal a kezében. S ezeken kívül természetesen szavaikkal, az emberekkel való találkozások alkalmával.

A szentmise után az EKKE Színpad jóvoltából Molnár Ferenc Az ibolya című darabját tekinthették meg a lelkigyakorlatozók.

A második nap is szentségimádással zárult.

A harmadik és negyedik napról külön cikkben számolunk be.

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Balogh Ferenc; Nagy Lajosné Kata

Forrás: Egri Főegyházmegye (1; 2)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria