Első világháborús leletek kerültek elő a veszprémi érsekség nagyszemináriumának alagsorából

Február 4-én jelentették be sajtótájékoztatón, hogy megkezdődtek azok a nagyszabású munkálatok, amelyek Veszprémet és a szomszédos balatoni régiót Európa Kulturális Fővárosává hivatottak fejleszteni. Jelenleg több kutatás is zajlik az érintett területeken.

Az egyik feltárás során a szakemberek elásott fegyvereket és lőszereket fordítottak ki a földből. A protokoll szerint a tűzszerészek értesítése megtörtént. A helyszínen Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, a tűzszerész-alakulat altisztje megállapította, hogy három 1893-as évszámmal ellátott Mannlicher karabély fémdarabjai és az egykor hozzájuk tartozó 8 milliméteres karabélylőszerek kerültek elő. A hatvan darab lövedéket újságpapírba csomagolták. A lapok elmállottak, így azokon már nem lehet összefüggő szövegrészeket olvasni, azonban a megtalált fegyverek csomagolásán jól látható Tisza István egykori miniszterelnök neve. A szakemberek ezért valószínűsítik, hogy legkésőbb az első világháború végének környékén ásták el a puskákat a lövedékekkel a Veszprémi Érsekség nagyszemináriumi épületének pincéjében, vagyis több mint száz évig voltak a földben az eszközök.

Az erősen korrodált karabélymaradványokat és lőszereket a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították, és egyelőre vizsgálják, hogy van-e köztük restaurálható darab.

A tűzszerészek a területet gondosan átvizsgálták.

*

Nem ez az első izgalmas lelet a veszprémi Várhegyen zajló a munkálatok során: a közelmúltban a vár délnyugati részén kora újkori palánkerődítés nyomait tárták fel a régészek. A feltárás Veszprém középkori és kora újkori története szempontjából is jelentős, hiszen bizonyítja, hogy a 16. században már állt a palánkerődítés – nyilatkozta akkor Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye; MTI; VEOL.hu

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír