Elvonulási, meditációs központ az egykori pálos-karmelita kolostorban

Ennek során megtalálták például az egykori refektórium 1700-as évekből származó freskóit, stukkóit, a kolostor melletti templom gótikus ablakait, valamint az eredeti faragott fagerendás mennyezetet. A felújítás vezetője az Ybl díjas építész, Magyari Éva kiemelte, munkájában a tisztelet és tartózkodás vezette, hogy megtalálja az épület újjászületésének lehetőségét. Korhű anyagokkal, az eredeti alaprajz minimális módosításával tudták az épületet felkészíteni új funkciójára. A magát elvonulási, meditációs, oktatási központként meghatározó épületben így megvalósul az összhang a múlt és jelen között. Az egykori szerzetesi cellákból alakítottak 23 szállodai színvonalú, egyedi, igényes lakóhelyiséget. Helyreállították az ősfás park egykori sétaútját is. Az épület része továbbá az étterem az egykori refektóriumban, három meditációs helyiség, egy előadó-, egy kiállítóterem és a könyvtár.

A másfél év alatt megvalósuló átalakítás összköltségvetése 1,2 milliárd forint volt. A nonprofit célt Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatta az EGT Finanszírozási Mechanizmusin keresztül 45%-os hozzájárulással, 1,8 millió euró értékben, a fennmaradó összeget Kovács Gábor cége, Nistema KFT biztosította.

Az elvonulás helye
Az épületet a karmelitáktól megvásárolt Kovács Gábor, a Kogart kortárs művészeti gyűjtemény megalapítója értékmentő szándékkal hajtotta végre a felújítást. Az épület szellemiségét megőrizve alakították ki új funkcióját. Karsai Gábor, a létesítmény ügyvezető igazgatója elmondta, működésük négy pillére épül majd: részben szállodaként funkcionálnak, részben elvonulási helyet biztosítanak vallási csoportok számára, nyitottak vállalati tréningek fogadására és várnak ide nemzetközi döntéshozókat is, kihasználva a határ menti fekvést. Hangsúlyozta, befogadó intézményként szeretnének nyitottak lenni különféle vallási irányok felé. Ezzel szorgalmazzák a vallások közti párbeszédet és az ökumenizmust. A pálosok jelenbeli szerepvállalását illetően az ügyvezető elmondta, ők nyitottabbak kívánnak lenni, mint azt a pálosok respektálni tudnák. Boros János József pálos atya örömét fejezte ki a szép felújítást tapasztalva. Hangsúlyozta: Jézus Krisztusra alapoztak itt egykoron, ez a szikla szilárd. Más fog rá építeni. Egykor az imádság helye volt, és továbbra is a csend valósága lesz a mérvadó. Erre pedig korunkban nagy szükség van. Reményre ad okot, hogy a múlt ezen értékes darabját megmentették az utókornak.

Gazdag múlt
A Soproni-hegység erdőkkel tarkított peremvidékén áll egy dombon a Sopron-Kertvároshoz tartozó épületegyüttes. A helyiek „Hegyi kolostornak” is hívják. Egykor itt remetéskedett Szent Wolfgang, első királynénk, Gizella tanítója. Tiszteletére kápolnát építettek és 1482-ben a búcsújáró hely gondozására a pálos rendet kérték fel. Sopron városa kolostort alapított számukra. A pálosok 1495-ben építették fel kolostorukat. Később itt őrizték a titokzatos, csodatevőnek tartott Fekete Madonna képét, melyet több király is felkeresett. A Bécs elleni 1532-es török hadjárat során az épület erősen megrongálódott, és a pálosok is elmenekültek Bécsújhelyre. 1643-ra sikerült elvégezni a helyreállítást, ekkor települtek vissza ide a szerzetesek. 1643 és 1786 között a kolostor a magyarországi pálos rendtartomány noviciátusaként működött. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet több más renddel egyetemben. A kolostort helyőrségi kórházzá szervezték át, a templomot pedig 1827-ig üresen hagyták, amikor a katolikus egyház visszavásárolta és helyrehozta. 1892-ben a kolostor a mayerlingi karmeliták tulajdonába került.

Az újkori történet
A karmeliták szigorú imádságos rendjét 1950-ben feloszlatták, a 23 nővért Nyíregyházára evakuálták. A kolostorban először idősek otthona, majd évtizedekig elmeszociális otthon. Huszárik Zoltán: Csontváry c. filmjének emlékezetes jelenetei ezt az időszakot dokumentálják.  A rendszerváltás után 2002-ben a szociális otthon kiköltözött az épületből, mely akkortól üresen állt.

Művészettörténeti különlegességek
Szentek bevonulása – idézi a14 db kőszoborral díszített kőkorlátos barokk lépcső. A 18. században készítettek ismeretlen művészek fertőrákosi puha mészkőből. A szobrok 1980 óta láthatóak újra eredeti szépségükben. A kolostor udvarán egy díszesen faragott kőoszlopon egy 1683-ból való Pieta-szobor látható. A felújított épület földszintjén kiállítás idézi fel a pálos rend múltját.

Az épületben könyvtár részére is kialakítottak helyet. Állományának létrehozására széleskörű adományozói mozgalmat hirdettek: aki vallási, spirituális témájú (történelem, irodalom, filozófia, művészet stb., bármilyen nyelven) könyvet adományoz a kolostor könyvtárának, és magával hozza a kirándulásra, díjmentesen léphet be a felújított épületbe, mely márciusig – a szálloda nyitásáig - látogatható.

Trautwein Éva/Magyar Kurír

Az  ünnepi megnyitón részt vett Bente Angell-Hansen, a Norvég Norvég Királyság, volt magyarországi nagykövete, Dr. Tölgyesi Viktória, a NFÜ Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóságának főosztályvezető-helyettese, Polgár Tibor, a VÁTI Fejlesztési Programok Üzletágának ügyvezető igazgatója, Veöreös András, a KÖH Nyugat-dunántúli Irodájának irodavezetője, Borsos János József atya, a Magyar Pálos Rend képviselője, Dávid Ferenc, a MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének művészettörténésze, Magyari Éva, (MNDP Építőművészeti Kft.), Ybl Miklós-díjas építész. Az esemény házigazdája Kovács Gábor tulajdonos és Karsai Gábor, a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostorának igazgatója volt.