Embere lenni valakinek – Keresztény egészségügyi asszisztensek találkozója Szatmárnémetiben

A délelőtt Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntőszavaival kezdődött, aki szeretettel fordult a jelenlévőkhöz: „Ne feledjétek: minden beteg, akit gondozásotokba ajánl az Úr, Isten gyermeke, akiben ott rejtőzik a Fiú képmása, akár tudatában van ennek, akár nem. És ti is, akik őt szolgáljátok, az Atya szeretett gyermekei vagytok, a krisztusi testvériség részesei.”

A remény pedig, amelyet e jubileumi év középpontba állít, nem pusztán emberi optimizmus, hanem a Feltámadottba vetett szilárd hit: abba, aki legyőzte a halált, és új életre hívja mindazokat, akik benne bíznak. Ezért szolgálatotok nem csupán szociális tett vagy szakmai kötelesség, hanem a hit tanúságtétele – hangsúlyozta a főpásztor. – Az irgalmasság gyakorlása, a jelenlét, a figyelem, a gyengédség mind-mind Isten gyógyító szeretetének látható jelei ebben a világban.

Kérlek benneteket, hogy idén, amikor az Egyház a reményre hív, legyetek a remény hordozói is: a Szentlélek eszközei.

Legyetek a világosság mécsesei a kórtermek sötétjében, a megbékélés hangjai a fájdalom zajában, a feltámadás hírnökei ott, ahol az emberek elcsüggednek.

Ezután Gáspár Annamária, a kórházpasztorációs iroda referense szólt a mintegy száz résztvevőhöz. Elmondta, milyen lelki és gyakorlati indíttatásból született meg a találkozó gondolata, majd háláját fejezte ki mindazoknak, akik az egészségügyben, a betegek és idősek ápolásában teljesítenek szolgálatot.

„Kórházpasztorációs referensként nap mint nap tapasztalom, mennyire jó, megerősítő együtt lenni a betegek mellett a kórházakban, rendelőkben, házi betegápolásban, idősotthonokban szolgálatot végzőkkel. Sokszor egyetlen köszönés, egy bátorító mosoly is elegendő, hogy érezzük: közös a küldetésünk. Hálásan köszönöm azt a sok odafigyelést, segítséget, támogatást, amellyel Önök hozzájárulnak a betegek testi-lelki gyógyulásához, és amellyel a mi szolgálatunkat is erősítik. Biztosíthatom Önöket arról, hogy imáinkkal mi is támogatjuk az Önök mindennapjait, áldozatos munkájukat” – fogalmazott a Szatmári Egyházmegye Kórházpasztorációs Irodájának referense.

A találkozón Seffer Dániel főesperes, a szatmárnémeti székesegyház plébánosa mutatta be a remény évének lelkipásztori programját, amely a szatmári egyházmegyében számos közösséget hív meg az elmélyülésre és a megújulásra.

A nap főelőadója Balog Márta szerzetesnővér, a Nyolc Boldogság Közösség tagja volt, aki Szatmárnémeti szülötte.

Márta nővér 2013-ban a római Angelicumban, a domonkosok pápai jogú egyetemén szerzett egyházjogi doktorátust. Hivatása során számos felelősségteljes szolgálatot vállalt: 2016-tól nyolc éven át az afrikai rendtartomány elöljárójaként működött, 2024 novemberében pedig Amerika–Ázsia–Óceánia provinciák provinciálisává nevezték ki. Jelenleg a Veszprémi Érseki Főiskola docense, ahol egyházjogot és erkölcstant oktat. Több könyv szerzője.

Előadását „A remény embereinek lenni a reménytelen helyzetekben”  gondolattal foglalta keretbe.

Márta nővér személyes tapasztalataiból merítve beszélt a haldoklók kíséréséről, a HIV-fertőzött gyermekek között végzett szolgálatáról, az afrikai keresztény közösségek mindennapi valóságáról, valamint a beteg gyermekek mellett átélt nehézségekről. Szavai, lelkesedése és tanúságtétele Krisztus jelenlétét tükrözték, és új távlatokat nyitottak a hallgatóság számára.

Arról tett tanúságot, hogyan lehet a legmegtörtebb pillanatokban is reményt sugározni.

„Krisztus tekintetének lenyűgözöttségében élni” (...) „A remény Isten tulajdonsága bennünk – új esélyt adni önmagunknak és a másiknak” (...)

Krisztus lelkületével kell látni a másik embert, hogy valóban az ő szeretetének közvetítőivé válhassunk

– hangzott el Márta nővér előadásában.

Az előadást követően a résztvevők is megoszthatták, milyen útravalót kaptak szolgálatukhoz.

A nap végén Schönberger Jenő püspök köszönetét fejezte ki Balog Márta nővérnek – mint fogalmazott – tanúságtévő jelenlétéért és távlatokat nyitó előadásáért, majd főpásztori áldását adta a jelenlévőkre, családjaikra és munkatársaikra.

„Kérem a Szentlelket, hogy erősítsen meg benneteket a szolgálatban, és kérjük együtt a Szűzanyát, a betegek gyógyítóját, hogy járjon közben mindannyiunkért. Isten áldása kísérje munkátokat, és legyen a tiétek az ígéret: »Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek.« (Mt 5,7)”

A program agapéval zárult, lehetőséget teremtve a kötetlen beszélgetésre és találkozásra is.

Az előadások, tanúságtételek, találkozások után a résztvevők új lendülettel térhettek vissza szolgálatukba, hogy a kórházak, rendelők, klinikák, idősotthonok és a házi betegápolás mindennapjaiban továbbra is „emberei legyenek” valakinek.

A rendezvényt a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír