Emlékezzünk a srebrenicai mészárlás áldozataira! – KÉPGALÉRIÁVAL

Nézőpont – 2015. július 10., péntek | 20:05

Húsz évvel a srebrenicai mészárlás után háromnapos békemenettel emlékeznek meg a boszniai muzulmánok tragédiájáról, és eltemetik a közelmúltban azonosított áldozatok maradványait – az olasz Famiglia Cristiana híradása.

Mintegy 8500 bosnyák muzulmánt mészároltak le húsz évvel ezelőtt a szerb katonák Srebrenicában és környékén: az áldozatok életkora 12-től 76 évig terjed. Emellett harmincezer nőt, gyermeket és idős férfit kitelepítettek a városból.

1995 júliusának elején a Ratko Mladić irányítása alatt álló szerb csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A július 11–16-ig tartó vérengzés során körülbelül 7 400 embert gyilkoltak meg pusztán azért, mert muzulmánok voltak. A holttesteket egy hatalmas közös sírba dobták be, maradványaik azonosítása a mai napig tart. Húsz év elteltével Srebrenica környékén még mindig vannak feltáratlan tömegsírok, több mint ezer áldozatot még nem találtak meg.

Az öldöklések szórványosan még július 16. után is folytatódtak. Az erdőkben menedéket keresőket megtévesztette, hogy a boszniai szerb katonák a békefenntartók kék sisakját viselték, így azt hitték, hogy ha előjönnek búvóhelyükről, megmenekülnek. A halál várt rájuk is: egyenként lemészárolták őket.

Az Európai Parlament 2009. január 15-i ülésén július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította.

Több ezer ember vesz részt idén a srebrenicai békemeneten, köztük vannak az 1995-ben elkövetett tömegmészárlás túlélői is. A három nap alatt a résztvevők azt a 110 kilométeres utat teszik meg gyalog, amelyen a srebrenicai muszlimok húsz évvel ezelőtt menekültek a vérengzés elől.

A menet a Srebrenicától északra, Potočariban található emlékhelyen ér véget, ahol július 11-én, szombaton tartják a megemlékezést a mészárlás 20. évfordulója alkalmából. Ezen a napon eltemetik a közelmúltban azonosított 136 áldozat földi maradványait is.

II. János Pál pápa – akinek 2014-ben szobrot is emeltek Szarajevóban – szívén viselte Bosznia sorsát: már a háború végén el szeretett volna látogatni az országba, de erre biztonsági okokból végül csak 1997-ben kerülhetett sor. A szarajevói Kosevo stadionban 1997. április 13-án bemutatott szentmisén így beszélt a hívekhez:

„Szarajevó, Bosznia-Hercegovina, a te történetednek, szenvedéseidnek, a háborúban megélt tapasztalataidnak – amelyek, reméljük, soha többé nem ismétlődnek meg meg – van szószólója Istennél: Krisztus, az egyetlen Igaz. Őbenne van a közbenjárójuk Istennél a halottaknak, akik oly sok sírban nyugszanak ezen a vidéken: azoknak, akiket elsiratott édesanyjuk, özvegyük, árván maradt gyermekeik. Ki más lehet a szószólója Istennél ennek a sok szenvedésnek, ezeknek a megpróbáltatásoknak! Ki más tudná olvasni, egészen az utolsó betűig a történelmedet, Szarajevó? Ki más tudja olvasni elejétől a végéig a ti történelmeteket, balkáni népek, és a te történelmedet, Európa?… Előtted, keresztre feszített és feltámadott Krisztus, ma itt áll Szarajevó és egész Bosznia-Hercegovina, történelme súlyos örökségével. Te vagy a mi szószólónk! Hozzád fohászkodik ez az emberiség, hogy itasd át az átélt, fájdalmas történelmet megváltó műved hatalmával!”

Forrás: Vatikáni Rádió, Famiglia Cristiana, Vatican.va

Fotó: Famiglia Cristiana

Magyar Kurír
(tzs)

#béke #háború #népirtás #Szent II. János Pál pápa

Kapcsolódó fotógaléria