Emlékhelyet avattak a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben az aradi tizenötödiknek

A Kossuth-mauzóleum előtt zajló eseményen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjét követően Szirtes Tamás színházigazgató mondott beszédet.

Tavasszal a Madách Színház mutatta be a Kazinczy Lajos életét feldolgozó, A tizenötödik című musicalt, amely az író Meskó Zsolt, Derzsi György zeneszerző és a rendező Szirtes Tamás összefogásával született meg.

1849. október 25-én végezték ki Kazinczy Lajost, a tizenötödik vértanút, akit Haynau jóváhagyásával az aradi vár sáncárkában lőttek agyon. Különös egybeesés, történeti párhuzam, hogy épp a szabadságharc tavaszi hadjárata idején, öt nappal az isaszegi csata előtt, 1849. április 1-jén nyitották meg Pesten a Kerepesi temetőt, mai nevén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertet.

Közhely, hogy a temető város a városban. Tényleg az. A maga nemében lenyűgöző: óriási, szellős park, pazar alkotásokkal, romantikus, szecessziós épület- és szoborcsodákkal Budapest közepén. Egy cseppben a tenger: nevek sokasága sorjázik, kavarog, nagy személyiségek, akik a maguk módján még a világtörténelem alakulására is hatottak; művészek, tudósok, „építők” az egész földkerekségre kisugárzó magyar kultúrából, a tudományos és sportéletből… Genius loci: belegondolva, hogy a VII., VIII. kerületben élők örök lélek- és szellem-szomszédjai között van Ady Endre, Antall József, Arany János, Balázs Béla, Beregi Oszkár, Cholnoky Jenő, Clark Ádám, Csontváry Kosztka Tivadar, Deák Ferenc, Eötvös Loránd, Erkel Ferenc, Gundel Károly, Germanusné Hajnóczy Rózsa, Heltai Jenő, Hubay Jenő, Jókai Mór, József Attila, a Karinthyk, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Lechnerék, Maróti Géza, Mednyánszky László, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Pataky Kálmán, Puskás Tivadar, Rösler Endre, Italo Santelli, Semmelweis Ignác, Szilárd Leó, Vámbéry Ármin, Vörösmarty Mihály, Weiner Leó, Xántus János, Ybl Miklós, Zichy Mihály… (A műfényű Hollywoodot képviselve itt nyugszik Gábor Zsazsa és Andy Vajna is.)

Ez alkalomból tematikus séta előzte meg az emlékhelyavatást. A sírkert főbejáratánál gyülekező érdeklődők a reformkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevőinek, a megtorlás áldozatainak mementóit látogatták meg. Kezdve a tizennegyedik aradi vértanúval (valójában az elsővel), Ormai Norberttel, született Norbert Johann Baptist Auffenberggel. Őt már 1849 augusztusában kivégezték. Az avatott túravezető szóba hozta a tizenhatodik mártírt, Ludwig Hauk császári tisztet, osztrák származású honvéd alezredest is, akit 1850-ben akasztottak fel; és a tizenhetediket, Lenkey Jánost, aki elborult elmével az aradi várbörtönben hunyt el.

A séta érintette a Ruszkabányán nyilvánosan megszégyenített vasgyárosfeleség, Maderspach Károlyné sírját; az úgynevezett „Kilencek oszlopát”; a Pesten kivégzett Mieczysław Korybut Woroniecki herceg obeliszkjét, valamint a három „aradi özvegy” – Schweidel Józsefné, Damjanich Jánosné és Lázár Vilmosné – nyughelyét. Utóbbi illusztris hölgykör most azért is fontos számunkra, mert mellettük helyezték el a tizenötödik aradi mártírnak – Kazinczy Ferenc legkisebb fiának –, Kazinczy Lajosnak a sírkert termékeny barna földjére fektetett emléktábláját.

A Kossuth-mauzóleumnál zajló program keretében a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Móczár Gábor gondos „helytörténész” házigazdaként a Nemzeti Emlékhely címet viselő sírkert országos jelentőségét méltatta. Tematikus programjaikról, szakvezetett sétáikról, az itt tartott iskolán kívüli történelemórákról szólt, s külön kitért a túra során említett, itt nyugvó vagy itt (is) „jegyzett” hősökre.

Hozzátette: „Teljesen egyértelmű volt számunkra, hogy a Fiumei úti sírkertben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc számos fontos személyisége között helye van a tizenötödik aradi vértanú emlékhelyének. Nemzetünk kiemelt temetője az újkori magyar történelem különleges lenyomata, hiszen annak minden jelentős mozzanatára emlékezhetünk a gyönyörű környezetben. Úgy vélem, mától Kazinczy Lajos emlékkövénél minden ismert és kevésbé ismert aradi vértanú előtt leróhatjuk kegyeletünket, így egy újabb fontos helyszínnel gazdagodott ez a nemzeti emlékhely.”

S mindezt egy budapesti teátrum, a „Madách” kezdeményezte. Szirtes Tamás örömét fejezte ki, hogy színházi emberként egy ilyen felkavaró, ritka alkalom részese lehet: harmadik musicalpályázatuk nyertes művével, A tizenötödikkel ugyanis hozzátehettek egy szemet a mozaikképhez, egy kis részt a nemezti emlékezet nagy freskójához.

Az idén áprilisban bemutatott musicallel sikerült reflektorfénybe állítani az „elfeledett aradi vértanút”, Kazinczy Lajost. A műfaji határokat feszegető, katartikus hatású darab iránti egyöntetű lelkesedés, a közönség szeretete megmutatta, milyen igény van a nemes, őszinte hazafiságot tükröző életpéldákra.

A rövid beszédeket követően három részlet hangzott el a musicalből Borbély Richárd, Simon Boglárka, Détár Enikő, Gallusz Nikolett és Ladinek Judit előadásban.

A Kossuth-mauzóleum közelében leleplezett táblánál az emlékezés virágait, fehér rózsákat helyeztek el Kazinczy Lajos újra felfedezői, művészek, tisztviselők, tisztelők… Láthatóan igaz, hálás szeretettel a tizenhárom aradi vértanú napjának előestéjén.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír