Emlékhelyet avattak a „magyar Teréz anya” tiszteletére Olaszfán

A falu neves szülöttének nehéz gyermekkora volt, legfőképp azután, hogy édesanyja meghalt. 16 évesen jutott el Belgiumba, eredetileg nyelvet tanulni, hogy azt hasznosítva itthon képezze magát. De Isten másként akarta, az orsolyita nővérekhez vezette, akik Indiába küldték misszióba. Ezt a feladatot 59 éven keresztül végezte. Teréz nővért Indiában temették el.

Áldozatos élete, a szegények és elesettek iránt tanúsított szeretete és gondviselése az a krisztusi példa, amelyet mindannyiunknak követnünk kell – mondta szentbeszédében Székely János megyéspüspök, aki felidézett néhány momentumot is Teréz nővér életéből. Hidakat, iskolákat, kórházakat, utakat építtetett, kutakat ásatott, mezőgazdasági ismeretek átadásával segítette az indiai emberek életét. Milyen óriási kincs egy odaadott élet! – hangsúlyozta a püspök.

Mi volt a titka? – az orsolyita rend jelen lévő képviselői szerint nagyon szerény, vidám ember volt, akiben missziós lelkület dolgozott. Szerette a szegény embereket, segített rajtuk, ahogy tudott és erre, valamint szolgálatukra tanította a rend tagjait is.

Fekete Róbert polgármester kiemelte: Teréz nővér élete példa a mai ember számára. Egy kis faluból indulva hosszú éveken át szolgált Indiában, több ezer ember életét tette jobbá. Emlékét szeretnék megőrizni, ezért állítottak emlékművet tiszteletére a faluban, a templom mellett.

Gyürki László pápai prelátus, egykori olaszfai plébános, aki közel 30 évig folytatott levelezést Teréz nővérrel, személyes emlékeit osztotta meg a megjelentekkel. Idén újból kiadták az általa 2008-ban Teréz nővérről írt könyvet. A szentmise után Székely János megyéspüspök áldotta meg az emlékművet és a Teréz nővér életpályáját bemutató táblát. Gyürki László dedikálta új kötetét.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír