Emlékművel tisztelegnek Kolozsváron a holokauszt áldozatai előtt

Az ártatlanság emlékművét, Adorjáni Endre, kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész alkotását az evangélikus-lutheránus püspökség belső udvarán avatták fel. A bronzszobor térdelő nőalakot ábrázol, akinek testét repedések teszik átláthatóvá. A szobor talapzatán a Non omnis moriar (Nem halok meg egészen) latin nyelvű Horatius-idézet olvasható.

Az emlékművet katolikus részről Kovács Sándor esperes-plébános, illetve az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői áldották meg.

Az evangélikus püspöki templomban tartott megemlékezésen Kelemen Hunor, romániai miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem lehet tudni, mivel gazdagította volna városát, országát az a zsidó közösség, amely odaveszett a náci haláltáborokban, nélkülük azonban mindannyian szegényebbek lettünk.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét is betöltő politikus a 20. század legnagyobb tragédiájának nevezte a holokausztot. Hozzátette, ébren kell tartani az emlékezetet, hogy soha ne ismétlődhessen meg. Elmondta, a többség minden korban kollektív felelősséget visel a vele élő kisebbségért, és csak akkor lehet szabad az ember, ha a körülötte élők is szabadok.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek és Járosi Andor kolozsvári evangélikus lelkésznek a zsidó közösség melletti kiállását Kelemen Hunoron kívül, Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője és Latorcai Csaba, a magyar kormány kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is megemlítette beszédében.

A megemlékező istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök Káin és Ábel történetét idézve állapította meg, hogy a testvérgyilkosság már a kultúrák, a civilizáció születésénél is ott volt.

A kolozsvári holokauszt-megemlékezés szerdán tudományos konferenciával folytatódik.

Hetven évvel ezelőtt Kolozsvárról mintegy 18 ezer zsidót deportáltak, akik közül csak kevesen élték túl a haláltáborokat.

Fotó: Szabadság.ro

Magyar Kurír