Az emléktáblát az adományozó Avnija Hafuzi, az Albán Köztársaság tiszteletbeli konzulja, békenagykövet, Szent György Lovagrend tagja jelenlétében Jánosa Domokos áldotta meg.
1986. május 26-án jött el Teréz anya a Szent Anna-templomba, hogy meglátogassa a Fehér Anna nővér által vezetett vak és mozgáskorlátozott gyerekek Szent Anna Otthonát. A kommunizmus idején ez volt az első olyan otthon, ahol az Egyháznak megengedték a sérült gyermekekkel való foglalkozást. A látogatásra zsúfolásig megtelt nemcsak a templom, hanem az egész Batthyány tér – ennek a látogatásnak állítottak most emléket. A szentmisén részt vettek a Szent Anna Otthon – ma Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona – egykori és jelenlegi lakói, valamint az albán diaszpóra képviselői.
Jánosa Domokos, a Szent Anna-templom plébánosa köszöntötte a híveket. Elmondta, hogy mekkora jelentősége volt a plébánia számára, hogy a Szent Anna-templom egyike lehetett azon kevés templomnak, melyeket Teréz anya felkeresett 1986-ban. Látogatása kiemelten szólt Fehér Anna nővérnek, és az általa kezdeményezett Szent Anna Otthon lakóinak.
Szentbeszédében Jánosa Domokos a két nővér, Teréz anya és Anna nővér misszióját állította a középpontba, és felidézte Teréz anya 1986-os látogatását.
Akkor még javában kommunizmust írtunk. Titokban kellett tartanunk Teréz anya látogatását, érdeklődő telefonhívások sokaságára kellett azt válaszolni, nem ismerjük a részleteket. Az emberek mégis tudták, zsúfolásig megtelt a látogatás idejére a Batthyány tér, sőt, a tömeg még azt is tudta, Teréz anya nem a főkapun – ahol mi ministránsokkal együtt vártuk –, jön be, hanem hátul, egyenesen a Szent Anna Otthonon keresztül. Ez az otthon vonzotta őt a Szent Anna-templomba – mondta a plébános.
Jánosa Domokos emlékeztetett az otthon kezdeteire. 1977-ben indult el a felsővízivárosi Szent Anna-templomban a látássérültek lelkigondozása, amibe bekapcsolódott Fehér Anna is, aki maga is látássérült volt. Vezetésével 1982-ben alakult meg a látássérült gyermekek Szent Anna Otthona a Batthyány téren. Két teremben volt minden: 17, nemcsak látás-, hanem mozgássérült gyerek otthona, iskolája. Fehér Anna nővér boldoggá tudta tenni életüket. Ha kérdeztük a gyerekeket, hogy vagy, nagy mosollyal válaszolták: Boldog vagyok. Az otthon híre elterjedt, nem csoda, hogy Teréz anya meg akarta látogatni – mesélte Jánosa Domokos.
Teréz anya kibújt a díszes fogadtatás elől, és mikorra a plébános és kísérete megtalálta, a gyerekek között ült az otthonban. Jánosa Domokos felidézte: az emberek meg akarták érinteni Teréz anyát, érezték benne „a szeretet és jóság” kisugárzását. Teréz anya nehéz keresztet vett magára, de tudta ezt szeretettel hordozni, nem véletlen, hogy az egész világon vannak követői ma is.
Jézus belépett az életébe, ahogy a mi életközösségünkbe is be akar lépni, hogy továbbadja nekünk és a világnak a szeretetét.
Ilirian Kuka, az Albán Köztársaság nagykövete megfogalmazta: országa büszke szülöttére, Teréz anyára, és megköszönte az alkalmat, hogy itt lehet Magyarországon és emléktáblát helyezhet el tiszteletére.
A szeretet himnuszát tartalmazó fekete gránittábla adományozója, Avnija Hafuzi, az Albán Köztársaság tiszteletbeli konzulja, békenagykövet beszédében kiemelte, hogy már több magyarországi városnak adományozott ilyen táblát – Ajkának, Paksnak, Szombathelynek, Budapest-Soroksárnak és Esztergomnak –, valamint a vajdasági Óbecsén és a felvidéki Lukanényén is található egy-egy ilyen emléktábla. Fontosnak tartja Teréz anya örökségét, amely nemcsak egy nemzeté, nemcsak a Római Katolikus Egyházé, hanem az egész emberiségé, minden jószándékú emberé.
Kihangsúlyozta: Teréz anya mindannyiunk felé „az önzetlen szeretet, irgalom és emberség” üzenetét közvetíti. Öröksége arra tanít, hogy
nem az számít, mennyit adunk, hanem az, milyen szeretettel adjuk.
„Bízom benne, hogy ez az emléktábla – különösen ezen a történelmi helyen, ahol oly sokan találkozhattak vele – emlékeztet és inspirál a szeretet, az együttérzés és a béke oly fontos üzenetére” – fejezte be beszédét a békenagykövet.
A szentmise és a beszédek után körmenetben bevonultak a kápolnába, ahol Jánosa Domokos megáldotta az emléktáblát; Fodor Artur, az I. kerület alpolgármestere és az albán vendégek pedig elhelyezték az emlékezés koszorúit. A táblaavatást a látássérült fiatalok éneke kísérte.
Az egykori Szent Anna Otthon 1989-ben költözött át a XII. kerületi Mátyás király út 29. szám alá. Itt alakult meg a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, amelyhez ma már óvoda és általános iskola is tartozik. Itt az országban egyedülálló módon mozgásszervi fogyatékossággal élő látássérült gyermekeket is befogadnak.
Fotó: Merényi Zita
Videó: Budapest-felsővízivárosi Szent Anna-templom
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria