Emléktáblát avattak a Klimo-könyvtár tiszteletére a pécsi püspöki palotában

A jeles évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottságának Könyvtörténeti Munkabizottsága a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban tartotta tavaszi ülését, melyet a 250 éves nyilvános püspöki könyvtár és Klimo György (hivatalban 1751–1777) emlékezetének szenteltek.

Az egyházmegyei hivatalban megtartott emléktábla-avatáson részt vett Felföldi László pécsi megyéspüspök, Máger Róbert püspöki irodaigazgató, Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, az MTA doktora, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója; Schmelczer Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője; valamint a bizottság Pécsett ülésező tagjai.

Klimo György nemes szándéka szerint könyvtára a Pécsett felállítandó újkori egyetemet, valamint a széles körű ismeretszerzést szolgálta volna a 18. századi Magyarországon, így polcain az egyetemes tudás, a sokrétű műveltség, valamint a tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is.

Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára betöltötte tudományos-ismeretterjesztő és kulturális küldetését. A hajdani püspöki bibliotékát 1832-ben a második alapítóként tisztelt Szepesy Ignác püspök (hivatalban 1827–1838) olvasótermi helyhiány miatt költöztette át a mai Szepesy Ignác utca 3. szám alatti, Piatsek József pécsi építész által tervezett klasszicista épületbe.

A püspöki könyvgyűjteményt 1923-ban – közel 35 ezer kötettel – Zichy Gyula megyéspüspök (hivatalban 1905–1925) a tulajdonjog fenntartása mellett, haszonkölcsön-szerződés keretében átadta a Pozsonyból Pécsre költöző Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem számára, hogy a tudományos munkákat és az oktatást szolgálja – mondta el Schmelczer Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője.

A Klimo-könyvtár ma a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont legnagyobb, lezárt állományú különgyűjteménye, de a püspöki bibliotéka állománya és berendezése mind a mai napig a pécsi megyéspüspök tulajdonát képezi. A történetiségét tekintve pedig a gyűjtemény közvetlen előzménye a jelenlegi Pécsi Egyházmegyei Könyvtárnak.

Felföldi László köszöntőjében püspök elődje könyvtáralapító tevékenységét, valamint a könyvtárak szerepét méltatva hangsúlyozta, mai világunkban a gondolkodó emberek aránya jelentősen csökken, mert sokan próbálják elhitetni, hogy nem kell gondolkodni, mert mások megteszik azt helyettünk. Ugyanakkor a könyvek segítenek minket abban, hogy az ifjúság és a felnövekvő generáció értelmes, bölcs, okos és józanul gondolkodó emberként megismerje a múltat, és ismeretei birtokában felelősségteljes döntést tudjon hozni a jövőről.

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a 18. századi Magyarország korszakát felidézve hangsúlyozta, az arisztokraták és főpapjaink különös felelősséggel viseltettek a társadalmi szerepvállalásban, mely ma is példaként áll előttünk. A Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész elmondta, Klimo püspök korában egy soknemzetiségű országnak, magyaroknak, szlávoknak és német ajkúaknak kellett közös öntudatot adni és formálni. Ebben a kulturális öntudatképzésben a hagyományokat megőrizve újfajta, ám egységes jövőben való gondolkodást kellett adni, melyben szerep jutott a tudatosan tervezett és kiépített könyvtáraknak és az iskolarendszerek kialakításának.

Végezetül Schmelczer Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője megköszönte az Egyházmegyei Hivatalnak, hogy támogatta az emléktábla elhelyezését abban az épületszárnyban, ahol Klimo püspök 250 évvel ezelőtt megnyitotta Magyarország első nagy nyilvános könyvtárát, ahol aztán több mint fél évszázadon keresztül bárki kézbe foghatta és olvashatta a gyűjtemény köteteit.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír