Emmanuel Maillard nővér: A böjt elfelejtett ereje – Gyógyulás, szabadulás, öröm…

Emmanuel nővér még 2017-ben CD-re vette mindazt, amit a böjtről tudott, tapasztalt, mert meggyőződése, hogy a böjtölés alapvető része az Istenhez vezető utunknak, a Teremtővel való kapcsolatunknak. Az egész Biblia ezt mutatja, a Béke Királynéja pedig „határozottan nyomatékosítja és fegyverként ajánlja a mostani idők szellemi harcához”. A szerző legnagyobb meglepetésére a kiadott CD betseller lett, franciául és idegen nyelveken egyaránt. Lelkes tanúságtételeket kapott olyanoktól, akik hűségesen kitartottak a böjtölésben, és hatalmas lelki és testi fejlődésen mentek keresztül. Ezért újra kiadta a könyvet, még szélesebb kutatásokra alapozva, hogy megfeleljen a mai kor igényeinek. A Marana Tha Kiadó ezt a bővített változatot jelentette meg, Váry Johanna fordításában.

A kötet írója kiemeli: a Szűzanya Međugorjéban öt alapvető pontot ad, amelyet gyakorolnunk kell ahhoz, hogy a szeretet teljességét hordozzuk magunkban, és legyőzzük a sátánt. Ezek alapvető lépések az Istenhez vezető úton. Emmanuel nővér bárhová megy a világon, találkozik olyan emberekkel, akik a pontokból négyet könnyedén gyakorolnak: a szentmisén való részvételt, a bibliaolvasást, a szentgyónást és imádkozzák a rózsafüzért, de amikor a böjtről kezd el beszélni nekik, lesütik a szemüket, és nem válaszolnak. Szerinte ez azért van, mert nem értik, mi is a böjt valójában. A szerző rámutat: a Szűzanya arra kér bennünket, hogy böjtöljünk hetente kenyéren és vízen, heti két nap, szerdán és pénteken. Szűz Mária, Szent József, Jézus és minden korabeli zsidó heti két napot böjtölt. A böjt része a zsidó és a keresztény kultúrának ugyanúgy, ahogy az iszlámnak, a buddhizmusnak, hinduizmusnak. Sok orvos tudja, hogy böjtölni egészséges.

A könyv szerzője emlékeztet: a Szűzanya a međugorjei látnokokon keresztül létrehozott egy fiatalokból álló imacsoportot, és azt kérte tőlük, hogy minden csütörtökön ünnepeljék meg az Oltáriszentség és a papság megalapítását. Ha szerdán és pénteken böjtölnek, az segít abban, hogy megemlékezzünk ezekről a kegyelmi ajándékokról, és hogy ezt nagy szeretettel tudjuk tenni. „Eszünkbe juttatja örömünk és hitünk okát, vagyis azt, hogy Jézus ételül adta értünk Testét és italul Vérét.”

Emmanuel nővér felidézi: a jelenések kezdetén Szűz Mária nem katonai hadviselésről, hanem a családokban zajló háborúkról beszélt: a Béke Királynéja azt mondta: „Amikor a háború elkezdődik, az azért van, mert a háború már ott van a szívetekben. De ha békét teremtetek szívetekben, a világban zajló háború is azonnal véget ér.” A könyv szerzője hozzáteszi: Međugorjéban sok az olyan zarándok, akik kétségbeesnek, mert gyermekeik drogoznak, züllenek, ráléptek a halál felé vezető útra. Ezek a szülők arra kérik a látnokokat, hogy imádkozzanak gyermekeikért, hogy azok felhagyjanak a drogokkal, a prostitúcióval és ne a gonosztól jövő zülléssel próbálják elnyomni lelkük ürességét. A nővér leszögezi: „Valóban, a háború a szívünkben kezdődik. Ha utálom a testvéremet, ha bezárom magam ez vagy az előtt, ha lenézem vagy elítélem, ha féltékeny vagyok, ha kritizálok másokat, ha keserűség van bennem – az mind azt jelenti, hogy a szívemben háború dúl, amit közvetítek a külvilág felé és azok felé, akikkel találkozom.”

Ezek azok a háborúk, amelyeket Szűz Mária el akar távolítani a szívünkből. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az egyetlen eszköz a böjt és az ima – állítja a könyv szerzője. Szerinte a böjt azért gyengíti olyan erősen a gonoszt, mert ezzel olyat ajánlunk fel Istennek, aminek a testünkhöz van köze. „Az ételnek a túlélésünkhöz van köze, elemi ösztöneinket érinti…

A böjt űrt, teret alkot bennünk, a lelkünkben, testünkben és a szívünkben. Amikor nem aggódunk az evés miatt, teret adunk Istennek, hogy addig sohasem tapasztalt módon lakjék bennünk.”

Emmanuel nővér megkérdezte a Vatikán híres ördögűzőjét, Gabriel Amorth atyát, mivel magyarázza a böjt hihetetlen erejét a sátán és démonjai fölött, és ő azt válaszolta: „Mert a böjt nekünk sokba kerül! Igen, a böjt nehéz… Međugorjéban a Szűzanya gyakran hangsúlyozza az imát és a böjtöt. Ez most, amikor az emberiség a fogyasztás bűvkörében él, még fontosabb. Az emberiség mindenáron el akarja kerülni az áldozathozatalt, kitéve magát ezáltal a bűnnek. Ahhoz, hogy keresztény életet éljünk, az ima mellett önfegyelemre van szükségünk, önfegyelem nélkül nincs állhatatosság… Egyedül az önmegtagadás gyakorlásán keresztül leszünk képesek keresztény életet élni.”

A könyvben több történetet is olvashatunk, melyek bizonyítják, hogy a böjt jótékony tett, „mert segít testvéreinken”; a böjttel képesek vagyunk lelkeket menteni. Emmanuel nővér ismer egy amerikai ápolónőt, aki gyermekként ugyan járt hittanra, de később, felnőttként elfordult Istentől, hedonista életmódot folytatott, bulizott, belevetette magát az első szembejövő férfi karjába. A kórházban, ahol dolgozott, volt egy orvos, aki járt Međugorjéban, és hazatérve radikálisan megtért. Érezte a szívében, hogy ennek az ápolónőnek segítségre van szüksége. Elhatározta, hogy böjtölni fog érte. Négy évig böjtölt. Az ápolónő életvitelében azonban nem történt változás, sőt kétségbeesésében úgy döntött, hogy öngyilkos lesz. Pontosan tudta, hogy mennyi adag tablettát vegyen be a biztos halálhoz. Este lenyelte a gyógyszereket, és a halálára várva lefeküdt. Másnap reggel frissen ébredt, mint a harmat, a rosszullét legkisebb jele nélkül. Elképedve konstatálta, hogy él, hihetetlennek tartotta ezt, de elkezdte mondogatni: „Valaki nem akarja, hogy meghaljak. Ezek szerint Isten létezik, és azt akarja, hogy éljek… Lehet, hogy Isten szeret engem.” Visszatérve a munkába az ápolónő elmesélte az említett orvosnak a történteket, aki ekkor értette csak meg igazán böjtjének hatását. Isten ugyanis a böjtön keresztül csodát tett az ápolónővel. Az orvos ekkor beszélni kezdett neki Istenről, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. A nő szíve pedig megnyílt Isten irgalmas szeretetére. A doktor tanácsára elzarándokolt Međugorjéba, és itt a Szűzanya megmutatta neki az iránta érzett hatalmas szeretetét, és meg is jelent neki. Az ápolónő meggyónta a papnak minden bűnét, és attól a naptól kezdve élete gyökeresen megváltozott. Napjainkra a Szűzanya egyik lelkes apostola az Egyesült Államokban és vallja, hogy ő Međugorjéban „született”.

Külön fejezetet szánt a szerző a könyvben a szentek böjtről vallott gondolatainak. Aranyszájú Szent János szerint:

A böjt értéke nemcsak abban áll, hogy elkerülünk bizonyos ételeket, hanem hogy minden bűnös ragaszkodásnak, gondolatnak és vágynak is ellene mondunk. Aki a böjtöt csupán az ételre korlátozza, az minimálisra csökkenti annak hatalmas értékét. Ha böjtölsz, igazold tetteiddel!”

A Szűzanya böjtről mondott üzenetei közül kiemelendő talán a 2015-ös: „A mennyei Atya az igazság ismeretével telt, tiszta szíveket szeretne. Azt szeretné, hogy szeressétek mindazokat, akikkel találkoztok, mint ahogy én is szeretem mindnyájatokban a Fiamat. Ez az igazság megismerésének kezdete. Sok hamis igazságot kínálnak fel számotokra, de a böjt, az ima, a bűnbánat és az evangélium által megtisztult szívetek győzedelmeskedni fog felette. Ez az egyetlen igazság, és ez az az igazság, amelyet Fiam hagyott rátok. Ezen nem kell sokat gondolkodnotok. Úgy kell tennetek, ahogyan én is tettem, szeressetek és adjatok.”

A kötethez Katona István atya, a Marana Tha Kiadó és az Emmausz Közösség alapítója írt ajánlást, kiemelve: a böjt első gyümölcse a megtisztulás; a második a lelkierő növekedése; a harmadik gyümölcse pedig az Isten iránti szeretet elmélyülése.

Emmanuel Maillard nővér: A böjt elfelejtett ereje – Gyógyulás, szabadulás, öröm…
Marana Tha Kiadó

Bodnár Dániel/Magyar Kurír