Erdély legrégebbi máig megmaradt tetőszerkezetét fedezték fel a magyarvistai református templomban

A 13. század végén épült templomban a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat. A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy a templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült. A műemékvédők jelenlegi ismeretei szerint a magyarvistai Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.

A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő település templomában 2022 őszén végezte a dendrokronológiai vizsgálatokat a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata. A vizsgálat és az azt követő laboratóriumi elemzés során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban hosszában, középen futó mestergerenda és az azt alátámasztó faragott oszlop 14. századi, mégpedig az 1320–30-as évek fordulójáról származik. Az egyik gerendáról megállapították, hogy egy 1329–30 telén kivágott tölgyfából készült.

Mivel olyan gerenda korát sikerült pontosan meghatározni, amelynek a falba ékelődő végét azzal a vakolattal vakolták be, amelyikre a falképek is kerültek, megállapítható, hogy a falfestmények nem lehetnek 1330-nál korábbiak. A felfedezés a magyarvistaihoz hasonló falképek kormeghatározásában is kiemelkedő jelentőségű.

A sajtóeseményen Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja a határon túli épített örökség védelmét, és a továbbiakban is folytatni kívánja a határon túli magyar műemlékek védelmére létrehozott Rómer Flóris-tervet.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kiss Gábor

Magyar Kurír