Reggel óta folynak a búcsú előkészületei a Bakáts téren. A templombúcsú alkalmából agapét készítenek elő a plébániához tartozó családok. Az Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomban ma ünneplik a hosszú felújítást követően az oltárszentelést. Az Ybl Miklós tervezte templomot a főváros legszebb és legharmonikusabb templomának tartották, s aki megáll a téren és felnéz az épületre, belép a főbejáraton, ennek igazságáról ma is meggyőződhet. A templomot megtöltő közösség Erdő Péter bíborossal – aki maga is a Ferencvárosban született és nőtt fel – ad hálát a külső és belső megújulásért.
Mudra József, a plébániai képviselő-testület elnöke köszönti az egybegyűlt sokaságot. „Kérjük Erdő Péter bíborost, áldja meg a templomot, szentelje fel az oltárt az Úr áldozatának bemutatásra” – veszi kezdetét a szertartás a víz megáldásával, majd a főpásztor körbejár, és megáldja a falakat.
Szentbeszédében kiemeli annak jelentőségét, hogy a Ferencvárosnak – ahogy Budapest régi kerületeinek általában – megvolt, és talán még ma is megvan a kulturális egysége és rendje. A templom a főtér közepén áll, körülötte az önkormányzat, az iskola és más központi épületek kaptak helyet. A védőszent temploma az egész közösség szíve volt. Ma az a feladatunk, „ezért imádkozunk és dolgozunk, hogy ez a templom a maga hívő életével napjainkban is a kerület szíve és lelki középpontja legyen” – mondja.
A templom védőszentje, Assisi Szent Ferenc ma is arra figyelmeztet minket, hogy anyagi javainkkal, erőinkkel felelősen kell bánni. A magyar hívő közösség és a katolikus társadalom a közelmúltban többszörösen bizonyította, hogy képes akár anyagi biztonsága, kényelme rovására is nagylelkű lenni, megtalálja a segítő szeretet ma szükséges formáit. Így például a plébánia helyet ad a vietnámi közösségnek, emellett a Tömő utcában délutánonként Ukrajnából menekült gyerekeknek tartanak foglalkozásokat, segítve bekapcsolódásukat a magyar iskolai oktatásba – emlékeztet a bíboros.
Majd rámutat, a templom az a különleges hely, ahol Isten nemcsak úgy van jelen, mint mindenütt a világban, mint az imádkozók közösségében, hanem valóságosan az Oltáriszentségben. „A templomba mindig bejöhetünk hozzá, átélhetjük szent jelenlétét.” Erdő Péter felidézi azt is, hogy gyerekként mennyiszer tért be imádkozni a templomba, térdelt egy-egy szobra előtt, kérve a szentek pártfogását. Visszaemlékezik édesapjára, aki sokszor még akkor is térdelt a szentáldozás után, amikor a sekrestyés már csörgette a kulcsokat, hogy zárja a templomot.
Végül reményét fejezi ki, hogy a megújult templom a ferencvárosi katolikusok hitéletének, személyes és közösségi életének központja és erőforrása lesz a jövőben is.
Baggi Michele FSCB plébániai kormányzó afeletti örömének ad hangot, hogy annyi sok közösség otthona lehet a templom. Köszönetet mond a vele szolgáló paptestvérek és a hívek nevében a templom megújulásáért, a főegyházmegye segítségéért, a kormány támogatásáért, a mostani ünnepért.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében különleges kisugárzású helynek nevezi Ferencvárost és benne a Bakáts téri templomot, méltatva néhány, a közösség számára meghatározó személyiség szolgálatát. Rámutat: a templomban erősödött meg a kommunizmus tiltása ellenére a földalatti Regnum Marianum mozgalom. Köszönetet mond Erdő Péter bíborosnak amiért annyi sok templomfelújításban tudtak együttműködni.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye háttéranyaga szerint a templom átfogó fejlesztésének építészeti tervezése 2016 őszén indult el, a kivitelezési munkák két ütemben valósultak meg, 1,9 milliárd forint kormányzati támogatásból.
Bővítették az altemplomot, amely talajvíz elleni és hőszigetelést is kapott, valamint megújultak a terek. Helyreállították a homlokzati kő- és téglaburkolatot, azbesztmentesítették és felújították a tetőt. A belső felújítás során új padlóburkolatot kapott a templom, helyreállították a vakolatot, felújították, illetve kicserélték a lakatos- és asztalosszerkezeteket, a nyílászárókat, és restaurátori munkákat is végeztek. Emellett megtörtént a templom komplex építészeti, épületgépészeti és épületvillamossági felújítása is.
Budapest-Ferencváros templomot épít…
A terület, ahol a 143 éves templom áll, a 19. század nagyarányú iparosodásának köszönhetően gyors növekedést élt meg. 1792-ben Ferenc császártól nevet kapva került be a város közigazgatásába, első, falusias templomát 1822-ben emelték az itt szolgáló ferencesek, de a töretlenül fejlődődő városrész 1865-re kinőtte, és a fővárossá váló Pest rangja is új templomot kívánt.
Kurz Vilmos ferences plébános és Rottenbiller Lipót polgármester Bécsbe utazott, hogy az uralkodópár támogatását kérje. Az építkezés védnökéül Erzsébet királynét kérték fel, aki nagy összeggel támogatta az ügyet. Példája sok más adakozó pénztárcáját is megnyitotta.
Az új templom tervezésére Ybl Miklós kapott megbízást. A kivitelezési munkálatok a kiegyezés évében, 1867-ben indultak meg, finanszírozási nehézségek miatt félbeszakadtak, majd összefogással végzett gyűjtés révén 1879-re készültek el. A templom felszentelését 1879. április 24-én ünnepelték Simor János hercegprímással, aki 1867-ben a királyi párt megkoronázta, és aki a templom főoltárának költségeit magára vállalta. A felszentelést országos jelentőségű ünnepléssé szervezte a főváros.
Ybl Miklós templomterve
Ybl Miklós neoromán bazilikát tervezett. A normandiai Athis-de-l’Orne volt a mintája. Így épült meg a háromhajós lombard bazilikatípusba tartozó, kelet–nyugat tengelyű templom. A főbejáratnál, a főtengelyben a díszes kapuzat nyitott előtere felett egyetlen torony magasodik, mellette alacsonyabb toronypár egészíti ki a látványt. A kereszthajó mellett a szentélyből sekrestye és keresztelőkápolna nyílik, az utóbbiból lehet lejutni az altemplomba. Különleges értékű az altemplom, itt maradt meg a második világháborúban a felső templomban megsemmisült falfestés.
A kor legjobbjai, Than Mór és Lotz Károly festették a falképeket. Szent Ferenc élettörténete mellett a magyar történelem kiemelkedő alakjaival is találkozhatunk. Az enteriör kialakítására is megbízást kapó Ybl tervei alapján Thék Endre asztalosmester készítette a fa berendezési tárgyakat. Kiemelkedő kincs az Ybl tervezte fapersely, a felolvasó állvány, a sekrestye keresztje. Jungfer Gyula lakatosmester munkái a kovácsoltvas korlát, a vasperselyek, a gyertyatartó és a keresztelőkút. A második világháborút követően a ferencvárosi hívek tanúságot tettek áldozatkészségükről. A súlyosan megsérült templom helyreállítására gyűjtésük adott lehetőséget.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria