Az újság szerint a szeptember 5-én kezdődő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „keresztény hét lesz a legszekularizáltabb kontinensen”.
„Európában Istent a fejlődés nagy ötletével akarták helyettesíteni, és most felteszik a kérdést, hogy mi is ez a fejlődés, és valóban nagyobb értéket képvisel-e” – mondta Erdő Péter. Úgy vélte, sok embernek a „pillanatnyi jólét” maradt meg egyedüli értékként, de ez nem segít a jövőtől való esetleges félelmekkel szemben, sőt a többiektől való félelmet növeli, attól tartva, hogy valamiről le kell majd mondani a javukra.
Azt mondta, a mai világban nem lehet magát kereszténynek valló, de vallását nem gyakorló, „langyosnak” nevezett hívőnek lenni.
A Jézus Krisztussal való kapcsolat „egzisztenciális, nem pedig kulturális jelenség”
– hangoztatta.
Hangsúlyozta, hogy a Katolikus Egyház Európában „nevelést adott az egyes népeknek, nem számolta fel identitásukat, ellenkezőleg, felemelte kultúrájukat”. Erdő Péter kifejtette, hogy Európában
a hitet azokkal lehet újraébreszteni, akik megszenvedtek érte.
Emlékeztetett, hogy Közép-Kelet-Európában az idősebb generációk „nagy árat fizettek, ha hűek akartak maradni hitükhöz”. Hozzátette, hogy ma is „bizonyos helyzetekben a katolikus hitvallás, a következetes katolikus magatartás súlyos következményekkel járhat”. Megjegyezte, vannak idők, amikor nem csak az egyéneknek, hanem a népeknek is lehet küldetésvállalásuk.
Az Il Foglio kiemelte, hogy a NEK eseményeire a világ minden részéből érkeznek előadók, és az üldözött, vértanú egyházak püspökei is Budapesten lesznek. A kongresszuson részt vesz I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a zárómisét pedig Ferenc pápa mutatja be szeptember 12-én.
Forrás: MTI
Fotó (archív): Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria