Erdő Péter bíboros a katolikus–ortodox fórumon: Ma is szükség van a Jézussal való találkozásra

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter bíboros előadása kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy a miénkhez hasonló nehéz időkben elsősorban a lényegi kérdésekkel kell foglalkozni, így a hit vagy nem hit kérdésével. A történelem visszavitt minket hitünk alapjához, ami nem valamiféle filozófiai elmélkedés, hanem Jézus Krisztus személye. Vajon a mai európai ember számára nehéz hinni Isten létezésében? – tette fel a kérdést.

Felidézte azt a történelmi korszakot, amikor az ateizmus volt a hivatalos vélemény, és csak az anyag létezésében hittek, illetve később azt állították, hogy a lélek létezik ugyan, de csak mint az anyag terméke. Napjaink emberét már nem vonzza ez a gondolkodásmód – jelentette ki. Vannak, akik szerint nem érdemes túl sok időt vesztegetni az anyagon és a szellemen való gondolkodásra, az ember úgysem képes megérteni ezt. Ráadásul napjainkban az anyag fogalma is egyre bizonytalanabb. A spirituális dolgok iránt megnőtt ugyan az érdeklődés, de a divatos szellemfelfogás maga is bizonytalan. Nyitva van az út a világ és a vallás közötti párbeszédre, azonban nehéz kapcsolatba hozni a túlvilág iránti nyitottságot az igazi vallásos tapasztalattal.

Erdő Péter röviden végigvezette, hogy a filozófiai gondolkodásban Isten létezésének kérdése mellett ott volt az a kérdés is, milyen az Isten. Platóntól kezdve számos antik filozófus, majd keresztény szerző úgy vélte, hogy Isten tökéletes és változatlan, és ez az Isten az alapja a változó és tökéletlen földi dolgoknak. Tudták, hogy Istenről akkor is kell beszélni, ha tudatában vagyunk annak, hogy szavaink nem megfelelőek Isten teljességének kifejezésére. Nem tükrözi Isten nagyságát az a fundamentalista gondolkodásmód, amely szerint képesek vagyunk kimondani minden isteni igazságot emberi szavainkkal. Lelkünket Isten teremtette, de nem az isteni lélek kiáradása: mindig nehézséget okoz tehát az ember számára, hogyan beszéljen az egyetlen igaz Istenről.

Hozzátette: Isten a világegyetem teremtésével kifejezte akaratát. A személyes Isten kereste a kapcsolatot velünk, emberi lényekkel. Ennek megértése egyrészt nehézséget jelent kortársaink számára, másrészt itt kezd vonzóvá válni Krisztusban való hitünk.

Erdő Péter bíboros kiemelte, hogy Isten beszélni akar az emberrel. Ezért – ahogy János evangéliumában olvashatjuk – az Ige, Isten öröktől létező szava megtestesült. Ha a mai embert komolyan érdekli Isten létezésének kérdése, fel kell vetnie az Isten és az ember közötti kommunikáció kérdését is. A keresztény ember számára ez Jézus isteni és emberi természetének kérdése is.

A bíboros utalt arra, hogy a kalkedoni zsinat kimondta, Jézus valóságos Isten és valóságos ember. A 20. század második felében a teológia fontosnak tartotta a történelmi Jézus kutatását. XVI. Benedek pápa alkotta meg a szintézist Názáreti Jézus című könyvével, amelyben felmutatja, hogy a hit Jézusa és a történelmi Jézus ugyanaz a személy.

Napjaink európai embere az Isten és ember közti párbeszéd kultúrájának örököse: nemcsak a műalkotásokban, hanem a hétköznapi életben is látható ez. A mai európai ember egyrészt magába zárkózik, saját jogait követeli, ugyanakkor érdeklik az világ nagy kérdései. A fundamentalizmustól való félelemmel szemben fel kell tennie a kérdést Isten létezéséről. Ha elfogadja a transzcendens és abszolút Istent, el kell gondolkodnia az Istennel való kommunikáción is. És ekkor nem kerülheti el a Jézus Krisztus személyén való gondolkodást, akiben az emberi képességeinknek leginkább megfelelő módon tudunk találkozni Istennel.

Előadásában Erdő Péter megállapította, hogy az európai ember nem feltétlenül hívő, de senki sem feltétlenül az. A Krisztusban való hit Isten ajándéka az embernek, minden embernek, hogy üdvözüljön. Ennek hírvivői, az új evangelizáció misszionáriusai kell hogy legyünk, egységben más keresztény testvéreinkkel.

Napjaink félelmeivel, kihívásaival szemben nem megoldás a jelen világba való bezárkózás, de az sem, ha gondolkodás nélkül ragaszkodunk egy vallási tapasztalathoz, ahogyan a különböző vallások fundamentalista csoportjai teszik, különösen azok a muszlim csoportok, melyek vallásuk igazságait eltorzítva terroristává válnak.

Erdő Péter bíboros végül megállapította, hogy a nagy európai szentek példája nyomán a megoldást a félelmekkel szemben a keresztény radikalizmusban, vagyis Krisztus követésében találhatjuk meg. Ez elvezet minket a felebarát iránti szeretethez is, ahhoz, hogy óvjuk az életet és a szabadságot, különösen üldözött testvéreink életét. Ők erőteljesen tanúskodnak számunkra a hitről, ugyanakkor azt kérik, Krisztushoz hasonlóan álljunk mellettük és tegyünk meg mindent a védelmükben.

Sürgető szükség van napjainkban a Jézus Krisztussal való találkozásra. Kérhetjük mindannyiunk számára az áldást, amelyet Mózesnek tanított az Isten: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged, ragyogtassa rád arcát az Úr, és kegyelmezzen néked, fordítsa feléd arcát az Úr, s adjon békét tenéked!” (Szám 6,24–26).

Forrás: CCEE

Fotó: Barbara Kupiec/CCEE Titkársága

Magyar Kurír
(tzs)