Erdő Péter bíboros a jubileumi szentév főegyházmegyei lezárásakor: A remény misszióra kötelez

Erdő Péter homíliájában arról beszélt, hogy Isten számára a család az emberi élet alapvető tere.

Jézus szerető családba akart megszületni, ott kívánt felnőni, vállalva a szegénységet és a társadalmi jelentéktelenséget is.

Tanúsága szerint az ember közösségi lény, és a szeretet a legnemesebb emberi magatartás, amelyet leginkább a családban tanulhatunk meg. A családok támogatása ezért nem csupán szociális kérdés, hanem befektetés a jelenbe és a jövőbe, hiszen a népek és közösségek élete a családokra épül.

A főpásztor felidézte: a jubileumi szentévet még Ferenc pápa hirdette meg A remény zarándokai mottóval. Az elmúlt esztendőben ennek jegyében számos zarándoklat valósult meg: fiatalok, plébániai közösségek, egyházmegyék és lelkiségi mozgalmak indultak Rómába, az Örök Városba és más kegyhelyekre. A főegyházmegye örömmel fogadta Esztergomban és Budapesten a Sri Lankáról érkező papok népes csoportját is, akik egy üldöztetéseket megélt, mégis küldetéstudatos keresztény közösség tanúságtételét hozták magukkal. A Felvidék történelmi kegyhelyeire – köztük Nyitrára – szervezett magyar papi zarándoklat pedig újraélesztette a közös küldetés és felelősség élményét.

A bíboros kitért az Egyház földi vezetésében bekövetkezett változásra is. XIV. Leó pápa megválasztásával új utód lépett Szent Péter apostol örökébe, aki első megszólalásaitól kezdve Krisztust és az ő békéjét állította a középpontba. Apostoli útjai – Törökországban és Libanonban – az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, valamint a szenvedő közösségekkel vállalt szolidaritás jelei.

A Magyar Katolikus Egyház külön hálával tekint vissza arra is, hogy pápai megbízás alapján sor kerülhetett Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására, valamint a Szent Péter-bazilika magyar kápolnája felszentelésének 45. évfordulójára, amely kápolna a magyarság római jelenlétének és Szent István király élő örökségének jele.

„A remény zarándokai vagyunk” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

A keresztény remény nem merül ki földi segítségekben, hanem a feltámadás örömhíréből fakad: abból a hitből, hogy a halállal nem ér véget minden, mert Isten szeretete mondja ki életünk végső, boldogító szavát.

Ez a remény misszióra kötelez – mondta a főpásztor. – Ennek jele a szentmisén a főegyházmegye missziós keresztje, amelyet még 2007-ben készíttettek a budapesti Városmisszió számára.

A kereszt – magyar és a Kárpát-medencei szentek ereklyéivel, valamint Ferenc pápa áldásával – az évek során a közös keresztény tanúságtétel szimbólumává vált. Idén szeptemberben Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjével is gazdagodott, emlékeztetve arra, hogy a szentév lezárul, de a küldetés nem ér véget.

Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

1. Szent Család vasárnapja van. A karácsony ünnepe arra emlékeztet minket, hogy milyen fontosnak tartja a teremtő Isten az ember számára a családot. Jézus bele akar születni egy szerető családba, családi körben akar felnövekedni. Vállalja a szegénységet, a társadalmi jelentéktelenséget, de tudja és tanúsítja, hogy az ember közösségi lény, hogy a szeretet a legnemesebb emberi magatartás – ezt pedig leginkább a családban tanulhatjuk meg.

Sokat hallunk – és joggal – a családok támogatásáról. De ha meggondoljuk, ez befektetés a jelenbe és a jövőbe, mert a népek és az emberi közösség élete a családokra épül. Végső soron tehát a családok támogatnak minket azáltal is, hogy emberi életre nevelnek, hogy segítik tagjaikat az élet minden szakaszában.

2. Az idei évet még Ferenc pápa hirdette meg szentév gyanánt. Az év témájaként pedig ezt jelölte meg: A remény zarándokai. Sok zarándoklatot szerveztünk az idén. Hazánkból is fiatalok csoportjai mentek Rómába. Plébániák, egyházmegyék, lelkiségi mozgalmak indítottak közös zarándokutakat az Örök Városba vagy más kegyhelyekre. Találkoztunk olyan csoportokkal, akik egész körutat tettek a különböző szent helyek érintésével.

Örömmel fogadtuk mi is Esztergomban és Budapesten a Sri Lankáról érkező papok népes csoportját. Magukkal hozták ajándékba tapasztalataikat egy olyan keresztény közösség életéből, amely érzi küldetésének felelősségét, és hordozza az elszenvedett gyilkos merényletek tapasztalatát. Ők is a remény útját járták. Magyarország után Szent II. János Pál pápa nyomdokait követték Lengyelországba. Mi magunk pedig papi zarándoklatot is tartottunk a Felvidék történelmi kegyhelyeire, de együtt mondhattunk szentmisét Nyitrán is a helyi főpásztorral, a káptalannal és a környékbeli magyar hívők népes közösségével. Újraéledt bennünk a közös küldetés és a közös feladatok vállalása.

3. A mostani év változást hozott Egyházunk földi vezetésében is. Ferenc pápa elhunyta után XIV. Leó pápa személyében új utód lépett Szent Péter apostol örökébe. Első beszédében már Krisztust állította a középpontba, és az ő békéjét kívánta minden jelenlevőnek, a városnak és a világnak.

Azóta is újra és újra tanúságot tesz elkötelezettségéről a béke szent ügye iránt. Első apostoli útján Törökországban kifejezte az ökumenikus és vallásközi párbeszéd iránti odaadó figyelmét, megújította hűségünket az 1700 évvel ezelőtt tartott Niceai Zsinat örökségéhez. Utána, Libanonban pedig a sokat szenvedett népekkel vállalt közösséget. Bátorító, testvéri közelségét fejezte ki a közel-keleti keresztények iránt.

Mi magunk is köszönetet mondhattunk neki, hiszen megbízása alapján szeptember elején sor kerülhetett Veszprémben Bódi Mária Magdolna vértanú boldoggá avatására. Ez nemcsak a helyi híveknek, hanem egész katolikus közösségünknek is lelki megerősítést jelentett. Október elején a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának 45 éves felszentelési évfordulóját ünnepeltük. Ekkor mondhattunk személyesen is köszönetet Leó pápának.

A magyarság római jelenléte pedig Szent István király törekvése volt. Ő alapított magyar zarándokházat Rómában, Szent Péter sírja közelében. Ennek utóda a Szent Péter-bazilikában található magyar kápolna. Látható formában is kifejezi ez a művészi színvonalon kialakított szakrális tér közösségünket a világegyházzal és mindazzal az értékkel, ami a hajdani keresztény Európa közös kincse volt.

4. A remény zarándokai vagyunk. Ez a remény vonatkozhat sok földi segítségre és védelemre. Kérjük ezt gyakran imádságainkban. De végül is az igazi nagy reménység, hitünk központi örömhíre az, hogy feltámadunk, hogy a földi halállal nincs vége mindennek, mert minden baj, nehézség és kihívás között Istennel találkozunk, aki szeret minket.

Ez a szeretete pedig a végső és boldogító szót akarja kimondani egész életünkről. Szegődjünk hát hozzá ilyen szeretettel! Sugározzuk örömünket minden ember felé!

Ez azt jelenti, hogy missziós Egyház vagyunk. Ezért a mai szentmisében itt van velünk a missziós kereszt, amelyet egyházmegyénk készíttetett 2007-ben a budapesti Városmisszió számára.

Magyar szentek ereklyéit helyeztük el benne már akkor, a kezdet kezdetén. De a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején ez a kereszt Rómában megkapta Ferenc pápa áldását, majd bejárta az egész Kárpát-medencét. Közben gyarapodott. Új és új ereklyék kerültek bele – az újabb idők magyar szentjeitől, vértanúitól, de az egész régió szentjeitől is.

Kifejezi ez a gyönyörű kereszt, hogy a keresztény tanúságtételben egyek vagyunk mi, magyarok és nem magyarok, hogy a feltámadt Krisztus szerető családdá tudja formálni a világ népeit.

Ez a kereszt gazdagodott idén szeptemberben boldog Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú ereklyéjével, aki személyében is a Krisztushoz való hűség és a kiengesztelődés csodálatos példáját adta.

Ez a kereszt van most itt velünk a szentmisében. Figyelmeztet arra, hogy a szentév ugyan véget ér, de missziós küldetésünk érvényes minden nap az idők végezetéig.

5. Átérezzük a misszió súlyát és felelősségét drámai korunkban.

Ha gyöngének tudjuk is magunkat, ha aggódunk is közösségeinkért, mégis bizalommal indulunk el már most Jézus felé,

mert tudjuk, hogy fényt, értelmet, boldogságot akar ajándékozni nekünk. Lépésről lépésre már itt, mostani életünkben, de nagy és nyilvánvaló módon az idők végén.

Maradj velünk, betlehemi Gyermek, őrizz meg minket, világítsd meg utunkat a hosszú éjszakában, hogy híven teljesíthessük missziós küldetésünket, és átadhassuk a világnak a reménység örömhírét, mert velünk az Isten! Ámen.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír