Erdő Péter bíboros szentbeszéde a X. Országos Szeretetláng Találkozón

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. „Nagy örömmel örvendezem az Úrban, lelkem ujjong az én Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, és az igazság köntösét terítette rám” (Iz 61,10). Ezt a titokzatos jelentésű mondatot olvastuk az imént Izajás próféta könyvéből. A próféta Jeruzsálem népéhez beszél. Felhívja őket, hogy készítsenek utat, mert eljön hozzájuk az Úr, a Szabadító. Ez a várakozás, ez a jövendölés Krisztusban teljesedik be. Az ő eljövetele azonban Szűz Mária személyéhez kapcsolódik. Ahogyan a megváltás kegyelme közeledik az emberiség életéhez – „amint a föld megtermi növényeit”, hogy a prófétával szóljuk -, megjelenik a bűnbeesés óta az első olyan ember, akit Isten „az üdvösség ruhájába öltöztetett”: az áteredő bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, akit az angyal „kegyelemmel teljesnek” (Lk 1,28) nevez. Amikor tehát ma ünnepélyesen kihirdettük a „Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” elismerését Főegyházmegyénkben, azt kértük bizalommal, hogy Mária-tiszteletünk megerősödjék és hozzájáruljon az üdvösség művének bontakozásához népünk történelmében.

2. De hol is van a Mária-tisztelet helye katolikus hitünkben és vallásos életünkben? – Montforti Grignion Szent Lajos a Tökéletes Mária-tiszteletről szólva a következőt mondja: „Minthogy tökéletességünk abban áll, hogy isteni Megváltónkhoz, Jézus Krisztushoz hasonlókká legyünk, vele egyesüljünk, és magunkat neki szenteljük, minden ájtatosság között az a legtökéletesebb, mely Jézus Krisztushoz leginkább hasonlóvá tesz, vele legbensőbben egyesít, és a legkizárólagosabban neki szentel minket” .

A keresztény embert Krisztushoz leginkább az teszi hasonlóvá, ha a kegyelem állapotában van. Ezt az állapotot pedig legbiztosabban a jó szentgyónás állítja helyre bennünk. A legbensőségesebb egyesülés Krisztussal itt, a földön az Eucharisztiában valósul meg. A szentáldozásban teljes emberségünk szerint kapcsolatba kerülünk a megfeszített és feltámadt Krisztussal. De az ezekre épülő, bensőséges vallási életben méltán helyezzük kitüntetett magasságba a Boldogságos Szűz Mária tiszteletét. „Szűz Mária minden teremtmény között leghasonlóbb Isten Fiához, Jézus Krisztushoz. Ebből következik, hogy minden áhítat között Szűz Máriának, az ő Szentséges Anyjának a tisztelete az, amely Urunkhoz és Üdvözítőnkhöz a leginkább hasonlóvá teszi, és leginkább neki szenteli a lelket. Továbbá, minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli magát Jézus Krisztusnak” . Ezért mondja Grignon Szent Lajos, hogy a Jézus Krisztusnak való tökéletes önfelajánlás útja „önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Szűz Máriának” . Ez keresztségi fogadalmunk tökéletes megújítása is.

Totus tuus – ez volt a jelszava II. János Pál pápának, aki világoskék címerébe a címertan hagyományos szabályaira fittyet hányva beleírta Szűz Mária nevének kezdőbetűjét. De Isten Szolgája, János Pál pápa nemcsak a jelszót mondta ki, hanem rátette erre a felajánlásra az egész életét, egészségben és betegségben, ereje teljében és idős korában, a napnak minden órájában, tudatának és érzelmeinek teljes energiájával állt rendelkezésére a Boldogságos Szűzanyának és rajta keresztül az egyetlen Úrnak, Jézus Krisztusnak, aki mindannyiunk gazdája és mestere. Az ő példájából tanuljuk meg, hogy a teljesen átadott életet Isten csodálatos áldása kíséri. Mert a kegyelem a bűn, a gonoszság vagy az evilági hatalmak fenyegetései és látszólagos sikerei között is megtermi gyümölcsét, képes átalakítani a szívünket, képes formálni az egyes népek és az egész emberiség történelmét.

3. A Szeretetláng mozgalom kezdeményezője, Erzsébet asszony Lelki Naplóját hamarosan – szerkesztett változatban –, egyházi jóváhagyással közreadjuk. A jóváhagyás nem jelenti, hogy ezzel bármilyen magánkinyilatkoztatás tényét hitelesítenénk ünnepélyesen. Azt azonban jelenti, hogy azoknak az üzeneteknek a tartalma, amelyek a kiadványba bekerülnek, megfelel a katolikus hit igazságainak. Ezek az üzenetek Erzsébet asszony lelkében fogalmazódtak meg, bennük ő magának az Üdvözítőnek vagy a Boldogságos Szűz Máriának a szándékát ismerte fel. Innen ered az „üzenet” megjelölés, amivel ebben a Lelki Naplóban gyakorta találkozunk.

A szív már az Ószövetségben az ember gondolkodását, belső világát jelöli. A kereszténység gyakran az érzések, a szeretet, a szándék székhelyeként vagy jelképeként beszél róla. Jézus Szívének tiszteletén kívül elevenen él az Egyházban Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete is. De a szeretet eleven érzését a Biblia is gyakran tűzhöz vagy lánghoz hasonlítja. Maga Jézus mondja: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?” (Lk 12,49). Az emmauszi tanítványok pedig így emlékeznek vissza a Jézussal folytatott beszélgetésre: „Ugye, lángolt a szívünk?” (Lk 24,32) . Ebben a nagy összefüggésben hangzanak el a Lelki Napló szavai, melyek elmélkedő formában a Boldogságos Szent Szűz kívánságát fogalmazzák meg: „E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet szívemből adtam nektek – szívről szívre járva -, gyújtsátok meg mindenki szívét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a Sátánt megvakítja. Ez annak az összetartó szeretetnek a tüze, melyet Szent Fiam sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától” . A szeretet tüzének továbbadása, az édesanyai hivatás tisztelete, az áldozatkész munka ma is égetően aktuális. Fontos, hogy minden nehézség és baj között, de minden új lehetőség és öröm láttán is feltekintsünk Pártfogónkra és Édesanyánkra, Szűz Máriára.

Mivel a Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt, Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott, különös öröm a számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük ezt a mozgalmat. Hosszú évekig tartott a Lelki Napló teológiai átvizsgálása. Kapcsolatban voltunk a Mozgalom külföldi vezetőivel és tagjaival is. Meghallgattuk olyan lelkipásztorok véleményét, akik tanúsíthatták, hogy milyen gyümölcsöket terem az életben ez a lelkiség. Így érkeztünk el - hitem szerint a Gondviselés akaratából – arra a pontra, hogy hazánkban is elismerhetjük a mozgalmat. A hívő emberek lelkében élő kegyelmi adományok és az apostolok utódainak pásztori felelőssége már Szent Pál tanítása szerint szoros együttműködésre hivatott az egész Egyház javára (vö. 1Kor 12,10; 14,1-40; Tit 1,9; ApCsel 20,28). – Ma, amikor ebben a szentmisében imádkozunk, könyörögjünk a családokért, az édesanyákért és egész népünkért. A Lelki Napló szavaival: „A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk”. Ezt ragyogtassuk szüntelenül a lelkek felé. Tartsuk ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. Egész életünk „minden erejével és áldozataival” óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűz Anya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái által”.

Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Amen