Erdő Péter bíboros újabb öt évre az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja lett

Jelen kinevezéssel a magyar prímás az Apostoli Szentszék hét dikasztériumának tagja. A bíboros az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció munkájában 2005. január 24-e óta vesz részt. A kinevezés a bíboros-prímás eddig betöltött feladatait nem érinti.

Erdő Péter az Apostoli Szentszék hét dikasztériumának tagja: a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció mellett a Keleti Egyházak Kongregációja, a szentszéki államtitkárság II. szekciója külügyi tanácsadó testülete, a Tanulmányi Intézetek Katolikus Nevelésügyi Kongregációja, a Törvényszövegek Pápai Tanácsa, valamint az Apostoli Signatura, vagyis a szentszék legfelsőbb bírósága, továbbá a vatikáni pénzügyekért felelős Gazdasági Tanács tagja.

*

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció – mint a neve is mutatja – két hatóság egyesítéséből jött létre. A nagy múltú Rítuskongregációt VI. Pál pápa 1969. május 8-án átalakította: leválasztotta belőle a Szenttéavatási Ügyek Kongregációját; a fennmaradó részt pedig Istentiszteleti Kongregációnak nevezte. A Szentségi Kongregációt viszont X. Piusz pápa külön szervként hozta létre 1908. június 29-én. E két utóbbi intézményt VI. Pál pápa 1975. július 11-én egyesítette. II. János Pál pápa 1984. április 5-én ismét szétválasztotta őket, elkülönítve az inkább liturgikus-kultikus és a túlnyomóan jogi, fegyelmi teendőket. A Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelkezéssel azután újra egyetlen kongregáció lett a kettőből, és így a megszentelői feladat gyakorlásával kapcsolatos témakör újra egy kézbe került.

A kongregáció illetékessége – tiszteletben tartva a Hittani Kongregáció jogkörét – liturgikus téren kiterjed mindarra, ami az Apostoli Szentszékre tartozik a liturgia szabályozása, előmozdítása, valamint a szentségek terén. Gondoskodik a liturgikus szövegek összeállításáról, felülvizsgálja saját helyi vagy a rendi liturgikus könyveket, fordításokat. Foglalkozik az ereklyék, a védőszentek témakörével, adományozza a „basilica minor” címet. Felügyel a szentségkiszolgáltatás liturgikus és kánoni fegyelmére, valamint a népi vallásos gyakorlatokra. Szentségi téren az egyes szentségekkel kapcsolatos problémák tartoznak rá, így például felmentések a szentelési szabálytalanságok és akadályok alól, a házasságkötési forma alól, a házasságok utólagos érvényesítése.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír