Erdő Pétert köszöntötték és Török Csaba székfoglalót tartott a Szent István Tudományos Akadémián

A rendezvény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Villő Énekegyüttese adventi műsorával kezdődött.

Ezt követően köszöntötték Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket, a Szent István Tudományos Akadémia elnökét, aki idén ünnepelte hetvenedik születésnapját.

A közgyűlés megnyitója után Kocsis Imre másodelnök ismertette Török Csaba életútját, aki Tudomány-e a teológia? Megfontolások a hittudomány szerepéről a mai világban címmel tartotta meg székfoglaló előadását.

Mint elmondta, a Szentírás tanúsága szerint az ember képes az Istenre – homo capax Dei –, ami azt is jelenti, hogy a véges értelem képes a végtelenre: finitus capax infiniti. A keresztény hittudomány szerint Isten a manifestatio (kinyilvánulás) és a revelatio, azaz a kinyilatkoztatás révén is kommunikál az emberrel. Az I. Vatikáni Zsinat szerint már az előbbiből is következtethetünk Isten létére – a teremtett világ rendjéből, a fizikai törvények létéből, az emberi élettapasztalatból –, ám az utóbbi esetében maga Isten közöl olyasmit, amire egyedül a puszta ész használatával nem juthatunk.

A teológia elsődleges feladata, hogy a hit és a szeretet összefüggésében értelmezze Isten kinyilatkoztatott misztériumát.

A kinyilatkoztatás nem más, mint az Isten által munkált üdvösség megmutatkozása – emelte ki az előadó. – A középkor nagy szellemeinek szilárd meggyőződésük volt, hogy ez az isteni misztérium megérthető. Johannes Duns Scotus szerint a keresztény hit nem az általánossal, hanem a Jézus Krisztusban megmutatkozott konkrét egyedivel foglalkozik. Később a teológia eloldotta magát a többi tudománytól, ami az újkortól kezdve a teológia és más tudományok közötti töréshez vezetett.

A pozitivizmus tudományeszményét az empirizmus, a materializmus és a szcientizmus határozta meg: csak a megtapasztalhatón alapuló, anyagi elvű tudomány vezethet célra. Ez alapján hirdették meg a metafizika – és a teológia – halálát. A neopozitivizmus képviselői egyenesen azt állították, hogy a teológia értelmetlen beszéd, hiszen nem felel meg az általuk felvázolt formállogikai elveknek. Eszerint csak az tekinthető tudományos állításnak, ami bizonyítható – verifikáció – vagy cáfolható – falszifikáció. A teológia tárgya Isten, alapja a kinyilatkoztatás, ez pedig tudománytalan – állítják a pozitivisták, ám ez a felfogás beszűkíti a valóságról kialakult képzeteinket.

A valóságosság és az érzékelhetőség ugyanis nem esik egybe – úgy, ahogyan azt a skolasztika is állította.

Napjainkban a gyenge álláspont szerint – mutatott rá Török Csaba – a teológia „tudományos vonásokat mutat”, míg az erős álláspont szerint a teológia – megkérdőjelezve az újpozitivizmus állításait – egyfajta tudománykritikus tudományként is felléphet.

A jó teológia nem megtagadja, hanem megvédelmezi azt, amit valóságnak nevezünk. Rámutat a transzcendenciára és lehetőséget nyújt a teljes emberkép kialakítására.

– zárta székfoglaló előadását Török Csaba teológus.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír