Erdő Péter: Most kell Isten szeretetében élnünk

Szűz Mária ünnepe védelem és üzenet mindannyiunk számára – köszöntötte Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony mennybevételének ünnepén, a bazilika búcsúnapján az Esztergomba zarándokolt hívek közösségét.

Homíliájában Erdő Péter művészeti alkotásokat felidézve kereste Mária mennybevétele ünnepének üzenetét, jelentőségét. Elmondta, hogy a keresztény hagyományban a kezdet kezdetétől különleges tisztelet élt Szűz Mária földi életének befejezése iránt, amit annak tudata táplált, hogy Krisztus édesanyja halálában is a legnagyobb szeretettel kapcsolódott Fiához. A képzőművészeti alkotások – a keleti egyház ikonfestészete – nem a haláltusáját vívó, betegségtől megkínzott ember képében mutatták Máriát. A haláláról mint elszenderedésről beszéltek, és ezt szépnek, harmonikusnak ábrázolták, azt láttatták, hogy Mária arcvonásain, egész testén eluralkodik a nyugalom, a szépség, a béke és a szeretet.

Miután az elszenderedés ábrázolása elterjedt nyugaton is, a figyelem egyre inkább a Krisztussal való misztikus egyesülés felé fordult. E művészeti törekvések csúcspontját jelentette Tiziano oltárképe a velencei Santa Maria Gloriosa dei Frari-templomban, mely a legfőbb ihletője az esztergomi bazilika oltárképének is – mondta Erdő Péter. Az ábrázolást elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy amint a kép három szintre tagolódik, úgy az ember élete során is ezen három dimenzió meghatározottságában él. A kép alsó szintje a valóság területe, az ember földi élete. A második szinten Tiziano a kitárt karokkal égbe emelkedő Szűzanya alakját ábrázolta, mely kifejezi az ember törekvését és reménységét, hogy testestől-lelkestől Istenhez érkezzen. Végül legfelül az isteni szférát, az örökkévalóság szintjét látjuk, ahogy Krisztust és az Atyát angyalok veszik körül, mutatva az Istennel való különleges közösséget, mely az embert véglegesen boldoggá teszi.

Párhuzamot vonva Mária és az ember halála között arra mutatott rá a főpásztor, hogy Mária – ahogy ezt Damaszkuszi Szent János írja – a Fia iránti szeretetből halt meg, tehát halála az istenszeretet műve, az ember számára adott a lehetőség, hogy Isten szeretetében haljon meg. Ezt akkor remélheti, ha Isten szeretetében él – hangsúlyozta a bíboros. Majd figyelmeztetett: most, amikor élünk, amikor cselekedni tudunk, kell a legfontosabbra figyelni. Most kell naponta felindítani magunkban az Isten iránti hálát és szeretetet, most kell a körülöttünk élő emberekben magát Istent viszontszeretni.

Így közeledhet az életünk Isten szeretetéhez, ahhoz a szeretethez, amely erősebb, mint a halál, és juthatunk az Istennel való boldogító és végleges közösségre – zárta szentbeszédét a bíboros.

A záró áldás előtt Erdő Péter gratulált a vele koncelebráló Cserháti Ferenc püspöknek, aki ezen a napon ünnepli szentelési évfordulóját. Nagyboldogasszony mennybevételének napján itt, az esztergomi bazilikában nyerte el a papság teljességét – emlékeztetett a bíboros. Cserháti Ferenc a szerte a világon élő katolikus magyarságot látogatja, hogy megőrizzék lelküket a magyarság szeretetében és a katolikus hitben – köszöntötte Erdő Péter a jubiláló püspököt.

Végül közös imára szólította fel a bazilikát megtöltő sokaságot azokért az ezrekért, akik a Közel-Kelet országaiban a kegyetlen erőszak és üldözés áldozatai. A bíboros mint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke beszámolt arról a levélről, melyben az európai püspökök fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsához, fellépését sürgetve a háború és az erőszak ezen áldozatai és minden áldozata érdekében. Lehetőségünk és kötelességünk Isten megmentő erejét, Mária közbenjárását kérni – buzdított imára a szentmise végén a főpásztor.

Fotó: Mudrák Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír