Erdő Péter Szent Család ünnepén: A család nem emberi alkotás

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartás rendhagyó módon kezdődött: az asszisztencia és a papok megszakították a bevonulást a budapesti bazilika betlehemje előtt, és Erdő Péter vezetésével ott imádkozták el Ferenc pápa ez alkalomra írott imáját, amely a Szent Család, Jézus, Mária és József oltalmát kéri a családokra. A szentmise köszöntő szavaiban a bíboros reményét fejezte ki, hogy az emberségnek és szeretetnek a – názáreti szent családban megjelenő – gazdagságát „mi is jelenlévővé tudjuk tenni környezetünkben”.

Szentbeszédében Erdő Péter kifejtette, hogy a családról az egyház katekézise ősidők óta a tízparancsolat negyedik parancsa kapcsán beszél. „Atyádat és anyádat tiszteljed, hogy sokáig élj azon a földön, melyet az Úr, atyáid Istene ad neked” – olvasható a Kivonulás Könyvében. A bíboros rámutatott, milyen elgondolkoztató, hogy a szülők tiszteletének parancsa mennyire összefügg az élettel, hogy betartása a béke és a jólét földi gyümölcseit is megtermi, meg nem tartása viszont az élet ellen van.

A főpásztor beszélt arról is, hogy ma mennyien kerülik a család fogalmának használatát. Sokan korszerűtlennek tartják, csak egy régi társadalmi intézményként tekintenek rá, amelyet kényünk-kedvünk szerint újragondolhatunk, másként határozhatunk meg, talán el is felejthetünk. Pedig ha ezt elfelejtjük, akkor az életünket felejtjük el – hangoztatta Erdő Péter, hozzátéve: A család nem emberi alkotás, hanem a teremtő Isten tervének a része.

A család a Teremtő terve szerint – ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa megfogalmazza – egy férfi és nő házassága, gyermekeikkel együtt. A család intézményét Isten alkotta, ő határozta meg alaptörvényeit, tehát nem a pápa vagy az egyház, de nem is a világi közvélemény vagy a hatalmak tetszésétől függ. Vagyis nem mi, emberek, nem a házastársak döntik el, mi legyen a tartalma a családnak vagy a házasság jelentése, mindez előre meg van határozva – hangsúlyozta a bíboros.

Szent Ágoston 1600 évvel ezelőtt már megfogalmazta, hogy a házasság java hármas: a hűség, a gyermek és a szentség. „A hűségen azt értjük, hogy a házasság kötelékén kívül más nővel vagy férfival ne éljenek. A gyermekek java azt jelenti, hogy szeretetettel fogadják el a gyermeket, jóindulattal táplálják, és vallásosan (gondosan) neveljék. A szentség pedig azt jelenti, hogy a házastársak ne váljanak el. És akit házastársa elbocsátott, az még az utód kedvéért se kössön házasságot mással” – magyarázza mindezt Szent Ágoston.

A szövegből világos, hogy nemcsak a keresztények házassága felbonthatatlan – mondta Erdő Péter. Ugyanakkor elismerte, hogy a keresztények házassága különleges jel a világ számára, hiszen a keresztény házastársak szeretete Krisztus és az egyház szeretetét tükrözi. Még Jézus tanítványai is aggódtak, hogy meg lehet-e tartani ezt a kizárólagos szövetséget: „Ha így áll a dolog férj és felelség között, akkor nem érdemes megházasodni” (Mt 19,10). Isten kegyelme azonban képessé tesz minket ennek a Teremtőtől eredő szövetségnek, ennek a magas eszménynek a megvalósítására – bíztatott a főpásztor.

Az Úr a családban felragyogtatja arcát, mert a házastársak egymásban Krisztust látják, a gyermekekben pedig mint új emberekben az Isten képére teremtett emberi lényt – fogalmazott Erdő Péter. Ahogy Szent II. János Pál pápa mondja: „Szeretet nélkül a család nem élhet, nem gyarapodhat, nem tökéletesedhet mint személyes közösség.” A szent pápa szerint szeretet nélkül az ember érthetetlenné válik önmaga számára, az élete is értelmetlenné lesz. Ezért is van szükség a családi élet belső, szüntelen dinamizmusára, a nap mint nap apróbb-nagyobb önmegtagadások és áldozatok árán megharcolt szeretet körforgására – világított rá az esztergom-budapesti érsek. Ezért a gyermek elfogadása és szerető nevelése is a házasság és a család belső logikájából és lényegéből következik. Ez a szeretet kívánja a férfi és a nő egyenlő méltóságát is – tette hozzá.

Erdő Péter beszélt a családdal foglalkozó püspöki szinódus azon tapasztalatáról is, hogy mindenütt találhatók családokból álló közösségek. Ezek a családban élő szeretet túláradó erejének köszönhetően messze túllépnek magukon, és a sérült vagy csonka családban élőket is be tudják fogadni, a magányosok számára is van mondanivalójuk. A családban megélt és felragyogó isteni és emberi szeretet az az erő, ami meg tudja menteni, meg tudja újítani népünket, világunkat, eleven lendületet tud adni egyházunknak is – hangsúlyozta Erdő Péter.

A misén koncelebrált Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, A Szent István-bazilika plébánosa.

A család fontosságát azzal is kiemelték a szertartás során, hogy a könyörgéseket egy család olvasta fel, a két olvasmánynál pedig a felolvasók mellett ott álltak jelenlévő családtagjai is.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír