Hétfőn a főrelátori nyitóbeszéd után szabad felszólalások következtek fél órában, a délután során pedig a rendes felszólalásokra került sor. Egy fél napba mintegy negyven felszólalás fér bele. A szinódus résztvevői hétfő délután és kedd délelőtt egy-egy tanúságtételt is meghallgattak olyan különböző kontinensekről érkezett házaspároktól, akik családokból álló közösségeket vagy egyesületeket alapítottak. A tanúságtevők személyes családtörténetüket, hitük történetét ismertették, valamint arról beszéltek, hogy ezt a tapasztalatukat ők és a többi család miként adják át a körülöttük lévőknek. A kötött felszólalások után a délutáni rész – megszakítás nélkül – az egy teljes órát kitevő szabad felszólalásokkal folytatódott.
Erdő Péter különösen értékesnek tartotta azokat a felszólalásokat, amelyek – a szinódus gyakorlati, pasztorális célját tiszteletben tartva – azt szorgalmazták, hogy egy-egy komolyabb pasztorális kérdésre teológiai mélységgel reflektáljanak a szinódusi atyák. A főrelátor hangsúlyozta, hogy az olyan gyakorlati kérdéseket, mint: ki járulhat szentáldozáshoz, szentgyónáshoz, ki az, aki házasságban él, és ki nem, az alapvető teológiai ismeretek fényében kell végiggondolni. A magyar főpásztor szerint a teológiai szellemtörténeten, a tan történetén kívül az egyház intézménytörténetét is vizsgálnia kell a szinódusnak, és ez a későbbiekben hangsúlyosabb is lesz.
Erdő Péter elismerte, hogy minden felszólalás magán hordozza annak a kultúrának a nyomát, ahonnan a felszólaló érkezett. Így például az afrikai püspökök a többnejűségről mint tapasztalatról beszélnek, és ennek kapcsán be tudnak arról számolni, hogyan kezelik a különféle szentségekkel kapcsolatban ezt a kérdést. Ugyanakkor például pont az afrikaiak veszik észre az analógiát az elváltak és újraházasodottak helyzete és az ő országaikban jelen lévő problémák között – tette hozzá a bíboros.
A főrelátor rendkívül érdekesnek tartja, hogy az iszlám többségű társadalmakból milyen szempontokat kap a szinódus. Hiszen vannak e térségben olyan országok, ahol tisztán polgári családjogi viszonyok nem is léteznek, hanem a vallási jogrendekre épül az állam jogrendje, például saría van, amihez képest azért bizonyos kisebbségek követhetnek más jogot. Ilyen helyeken nincs is tehát mód, hogy valaki a többedik polgári házasságában éljen. Egyes országokban pedig a saría az együttélés bizonyos formái esetében ma is halálbüntetéssel él.
Negyven felszólalást meghallgatni egy délelőtt sok, de egyedülálló lehetőség arra, hogy egy panorámát kapjunk – véli Erdő Péter bíboros. A felszólalások témánként vannak felosztva, a munkaokmány fejezeteinek megfelelően, ez pedig segíti a hallgatót, hogy árnyalja a képet arról, amit az egészről alkotott. A Szentatya is nagy figyelemmel követi a szinódusi előadásokat – tette hozzá.
Fotó: Zimbio.com
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria