Erőszak Tigrében – Az etióp Hosanna apostoli kormányzója mindenkit arra kér, hogy imádkozzon

„A konfliktus áldozatai a szegények, ezért van szükség a pártok közötti párbeszédre, hogy visszaállíthassuk a társadalmi egyensúlyt. A háború haszontalan, az emberek szenvednek. Békére és biztonságra van szükségünk” – nyilatkozta Hosanna apostoli kormányzója. A püspök mindenkit imára buzdít.

Szükségünk van az imára, a párbeszédre Istennel, mert tőle származik az igazi béke. Mindenkit arra kérek, hogy imádkozzon.”

A Fides hírügynökség forrásai megerősítik, hogy az etiópiai helyzet drámai: egy évvel a tigréi háború kitörése után káosz uralkodik, és Abij miniszterelnök vezetői szerepe egyre bizonytalanabb.

Az afrikai ország fejlődését néhány hónappal ezelőtt még példaértékűnek tartották. Itt, a világ egyik „legforróbb” helyén található az Afrikai Unió székhelye, a politikai stabilitás középpontja. A gazdaság rohamosan fejlődött, az ország vezetője pedig 2019-ben megkapta a Nobel-békedíjat, miután előmozdította a nemzetközi együttműködést, békét kötött a szomszédos Eritreával, és fontos reformokat vezetett be.

Mindez elveszett az elmúlt tizenkét hónapban. 2020. november 3-án a Tigréi Népi Felszabadítási Front, miután engedély nélküli választásokat tartott, átvette az irányítást Addisz-Abeba felett, lezárta a régiót, és megszüntetett minden kommunikációt az ország többi részével. Abij miniszterelnök, az oromók (egy etiópiai népcsoport, mely állítólagos diszkrimináció miatt szemben áll a kormánnyal) vezére, aki a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik a főleg ortodox keresztény országban, azonnal engedélyezte a fegyveres erők bevonását, figyelmen kívül hagyva mindenkit, aki a helyzet diplomáciai megoldása mellett érvelt.

Az ország északi része komoly humanitárius krízishelyzetben van, ezernyi halott mindkét oldalon, katonák és civilek egyaránt; mészárlás, erőszak, rablás, csonkítások. A 6,5 milliós lakosságból 5,2 millió ember éhezik. A belföldi menekültek száma 2,1 millióra ugrott, melyhez hozzáadódik az a 60 ezer ember, akik Szudánba menekültek. A konfliktus eközben Afar és Amhara államokra is kiterjedt.

Az ország gazdasága a háború következtében összeomlott. A hadsereg kiadásai egy év alatt 500 millió dollár fölé ugrottak. A befektetők, akik egészen 2019 végéig ideális helyként tekintették Etiópiára, most elmenekültek. Az elhagyatott földek és jószágok miatt éhezés tört ki, a gazdasági fejlődés, mely 10-11%-os növekedést mutatott a konfliktus előtt, most 2%-ra csökkent.

Eközben a Tigréi Népi Felszabadítási Front bevette Dessie-t és Kombolchát, melyek 400 kilométerre fekszenek Addisz-Abebától, és bejelentették Kemise elfoglalását is. Az Oromo Felszabadítási Hadsereg, mely augusztus óta a Népi Felszabadítási Front szövetségese, bejelentette, hogy a főváros bevétele „hónapok, talán csak hetek” kérdése.

Abij miniszterelnök arra buzdította népét, hogy harcoljanak „az árulók, a nép ellenségei ellen”. A helyi sajtó híresztelése, miszerint tárgyalásokra kerülhet sor, megerősítésre vár. A miniszterelnök nemrég hivatalos nyilatkozatot adott ki: „A Tigréi Népi Felszabadítási Front a bűnös: ezek a terroristák húzták meg a háború ravaszát.”

Fordította: Baranyai Judit

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Amacea; Jan Nyssen; Mesi Argaw; FT.com

Magyar Kurír