Érseki szentmisével ünneplik az ecsédi Boldogasszony-kápolna felszentelésének 20. évfordulóját

A jubileumi ünnepség alkalmával 16 órától várják a zarándokokat, 16.20-tól pedig zenés Mária-köszöntőt hallhatnak Köles Éva népdalénekes előadásában, majd 17 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, mely után körmenetet tartanak. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek celebrálja.

A kápolna alapjait 2002-ben tették le, majd a 2003-ban kezdődő munkálatok végeztével, 2004. augusztus 15-én szentelte fel Veres András, akkor még szombathelyi megyéspüspök. Az elmúlt két évtizedben tovább épült és szépült a kápolna és környezete, évről évre egyre több zarándok keresi fel a helyet.

A szentlaposi kegyhely nevét illetően a keletkezés pontos idejéről nincsenek adatok, az azonban biztos, hogy a terület neve a domborzati felszínére, valamint az ott történt Mária-jelenésekre utal. Nevét megtalálhatjuk az újonnan felfedezett, részben 1845-ben, részben 1853-ban készült osztrák katonai felderítő térképen Szentkút-völgyként (Országos Hadtérképészeti Intézet, 1853.), valamint az 1885-ben készített ecsédi térképen is, ahol „Sënt-láposi-kút”–ként említik. A későbbi iratokban pedig a következő formában található: Szentlapos.

Hogy valójában mikor is keletkezhetett a kegyhely, hogy mikor is kapta ezt a nevet, arról csupán következtetések vannak, amelyeket a kutatások eredményei megerősíteni látszanak. Annyi bizonyos, hogy valamikor a 19. század első éveiben jöhetett létre, és zarándokhellyé is akkor alakult.

Egy csak 2000-ben lejegyzett, de majd 150 éves zarándokénekben találunk utalásokat az 1800-as években történt eseményekre, egyebek között a napóleoni háborúkra is. Megjelenik benne Komárom mint helyszín, a háború mint esemény, a korszak úgy behatárolva, ami vélhetően a napóleoni háború időszaka, valamint a reformkort követő forradalom és szabadságharc évei.

A zarándokének 32. versszakában ezt olvashatjuk:

„De még van a Dunántúlon egy hely,
asztat úgy hívják, hogy Komárom a hely,
Ahol a sok vitéz ó elpusztult,
Szűz Mária azért oly szomorú.”

Ezek alapján az első jelenés az 1809 körüli években történhetett. A leírások szerint az 1860-as, majd az 1890-es évek végén is voltak jelenések, az utóbbiak idején a község több tízezer zarándokot is fogadott.

A 2000-es évektől kapott új lendületet a kegyhely, a 2001-ben alakult Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány a Mária-kultusz ébrentartása miatt kezdeményezte felélesztését, kibővítését.

A húszéves kápolna búcsúi közül kiemelkedik a kerékpárosok és motorosok zarándoklata, amelyet idén májusban már 18. alkalommal szerveztek meg.

Forrás: Egri Főegyházmegye; szentkutvolgye.hu

Fotó és illusztráció: szentkutvolgye.hu

Magyar Kurír