Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a füzéri Szent István-plébánia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Herman Ottó Múzeum, a Jósa András Múzeum, az Esztergomi Vármúzeum, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet, az Országos Széchényi Könyvtár és annak Fragmenta et Codices Kutatócsoportja, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem Speculum Kutatócsoportjának képviselői is előadásukkal gazdagították a konferenciát.

A rendezvényen történeti, régészeti, építészet-, irodalom-, művelődés- és zenetörténeti vonatkozású előadások is elhangzottak.
A konferencia előadásaiból készülő tanulmánykötet 2027-ben jelenik meg.

A rendezvény főszervezője, Nemesné Kis Tímea a konferencia nagy előnyeként értékelte az intézmény interdiszciplináris voltát, mely ezzel a Kulturális Örökség Tudományok Tanszék sokszínű kutatói profilját is leképezte, és amely lehetővé tette, hogy a pálosok északkelet-magyarországi jelenlétét a maga komplexitásában ismerhessék meg a jelenlévők.

A konferencián elhangzott tizennyolc előadáson túl kiállításmegnyitó, helyi szakmai vezetések, illetve egy a füzéri plébániatemplomot, illetve az óhutai és a martonyi pálos kolostort bemutató tanulmányút is a programsor részét képezte.

A pálos rendtörténeti konferencia megnyitóján Puskás Antal atya, magyarországi pálos rendtartomány leköszönő vezetője a pálos szerzetesek meghatározó jelenlétét és szerepét hangsúlyozta a történeti Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyékben.
Farkas Szabolcs, Sárospatak polgármestere a kulturális örökség helyi emlékei kutatásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A második napon Nyíri Péter sátoraljaújhelyi alpolgármester köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve e közös örökség megőrzésének és továbbörökítésének fontosságát.
Forrás és fotó: palosrend.hu; Tokaj-Hegyalja Egyetem
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria






