Eszterházy és Pyrker nyomában zarándokoltak az egri katolikus gyakorlóiskola diákjai és tanárai

Hazai – 2022. október 19., szerda | 10:28

Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorlóiskolájának delegációja az intézmény Eszterházy-emléknapján, szeptember 30-án Ausztriába látogatott, hogy magyar misén vegyenek részt Eszterházy Károly egri püspök lelki üdvéért imádkozva, valamint az emlékezés virágait helyezzék el a másik nagy egri lokálpatrióta, Pyrker János sírjánál. Márkus Róbert Zsolt beszámolóját szerkesztve közöljük.

Az Eszterházy-napon elsődleges célunknak tekintettük, hogy a névadó nagy egri püspök előtt tisztelegjünk, hagyatékát az utókornak átadjuk, tanításait értelmezzük és megértsük. 

Eszterházy Károly gróf 1762-től haláláig egri püspök volt. Városunkban ő építtette a Líceumot, amit egyetemnek szánt (benne könyvtárat alapított), bővíttette a szeminárium és a püspöki palota épületét, díszparkká alakíttatta a püspöki vadasparkot, otthont létesített elöregedett papok számára, átépíttette a fürdőket. Egyházmegyéjében csaknem száz templomot emeltetett vagy újíttatott fel. Kezdeményezésére nyílt meg Egerben az első orvosi iskola, melyet egyetemi fakultássá szeretett volna fejleszteni. Tervezte egy új katedrális építtetését is, erre azonban már nem került sor. 1799. március 15-én hunyt el – tudhatjuk meg az egri Főegyházmegyei Könyvtár honlapjáról.

Pyrker János legfontosabb rendelkezése a mai klasszicista bazilika építése volt. Az érseki palotához új szárnyat csatolt. Egerbe érkezését követően egyik legfontosabb feladatának tekintette az akkor már igen rossz állapotban lévő vár renoválását. Kijavíttatta, környezetét rendezte, sétálókertet telepíttetett, a „Setét kapuban” elhelyeztette Dobó István síremlékét. A gyógyvizekre alapozva fürdőházat, fogadókat, istállókat építtetett. Pyrker Jánosnak az egri fürdőépítkezései révén jelentős, el nem évülő érdeme van napjaink magas fokú fürdőkultúrájának megteremtésében. Költséges munkálataival a város idegenforgalmának is megvetette alapjait. Létrehozta az egri Kaszinó Társaságot, mely a város társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik fontos motorja volt a szabadságharc utáni években. Szorgalmazták például a minőségi szőlőművelést, borászkodást, sőt itt született döntés például az anyaváros utcáinak kivilágítására állandó lámpások beszerzéséről. 1828-ban a falusi tanítók képzésére megalapította a tanítóképzőt, ugyanis felismerte: képzettség nélküli tanítók a gyermekek nevelésében, eredményes munkát nem végezhetnek. Támogatta az elemi iskolai népoktatást, sőt szándékában állt egy lánynevelő intézet alapítása, melynek kivitelezője, utódja, Bartakovics Béla lett, ki az angolkisasszonyok rendjét telepítette a városba. Rajziskolát hozott létre a mesteremberek inasai és segédei számára a tökéletesebb szakmai képzésre. Élére Joó Jánost állította. Részükre alapította a vasárnapi iskolát is, ahol ünnep- és vasárnapokon a „főbb szükséges tudományok elemeibe célszerű oktatást nyerhetnek”.

Pyrker érsek egri könyvtára jól tükrözte tulajdonosa tudományok iránti tiszteletét: teológiai, bölcseleti, jogi, orvosi, nyelvi, filozófiai, stilisztikai, esztétikai témájú kötetek sorakoztak polcain. Rendkívüli érdeklődést mutatott a német nyelvű irodalom iránt – írja az Egri Egyházmegye Neves egri püspökök című kiadványa.

A két nagy egyházfő előtt tisztelgett intézményünk delegációja, akik elsőként Lilienfeldben álltak meg, ott, ahol az 1700-as évek végén Pyrker János belépett a ciszterci rendbe, és ahol négy évvel később pappá is szentelték.

Halálát követően újra visszatérhetett oda, hiszen kívánságának megfelelően testét Lilienfeldben helyezték örök nyugalomra, míg szívét az egri katedrális altemplomában, mert mint vallotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”.

Zarándokcsoportunk emlékkoszorút helyezett el az érsek atya földi maradványainál.

Ezt követően a lelkinap a csodálatos Mariazellben lévő bazilikában folytatódott. A buszúton a gyermekek örömmel csodálták a páratlan szépségű Felső-Ausztria tájait, majd egy rövid szabad programot követő ebéd után a kegytemplomban egy magyar nyelvű atya miséjén vettek részt, amit felajánlottak Eszterházy püspök lelki üdvéért, az iskolánk diákjaiért és dolgozóiért, valamint a lelki segítőikért.

Az 1157-ben alapított bazilika megtekintése minden jelenlévőt ámulatba ejtett. A zarándokút résztvevői megértették, miért ennyire népszerű a hívek körében ez az osztrák főtemplom, amely kegytemplom és híres zarándokhely is egyben.

Hálásak vagyunk Ternyák Csaba érsek atyának, Novák István delegált rektorhelyettes úrnak, hogy lehetőséget biztosítottak diákjainknak a lelki feltöltődésre.

Intézményünk részéről Földi-Szaniszló Lilla és Varga Pál pedagógus kollégák vezették a zarándokúton a középiskolás és általános iskolás korú diákjainkat.

Forrás: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Szöveg és fotó: Márkus Róbert Zsolt, vezetőtanár, az intézmény PR-felelőse

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria