Évfolyamtársaival ünnepelte pappá szentelése 40. évfordulóját Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök

A hálaadó szentmisére a jubiláns évfolyamtársak is elzarándokoltak, hogy a hívekkel és paptestvéreikkel együtt adjanak hálát a kegyelmi ajándékokért. A szertartásra ünnepi körmenet vezetett a Megmaradás Házától a székesegyházhoz, kifejezve a papi hivatásban megtartó isteni kegyelmet és a közösségi összetartozást.

A szentmise homíliájában a főpásztor a papi hivatás titkairól és ajándékairól elmélkedett, különös tekintettel a hivatás kezdetére, az elköteleződés örömére, a kudarcokban megtapasztalt isteni irgalomra és a hálaadás fontosságára. Jeremiás próféta szavaival emlékeztetett arra, hogy

a papi hivatás nem emberi érdem, hanem kegyelem: „Mielőtt anyád méhében megalkottalak, már ismertelek.”

„Ez nemcsak Jeremiás története – mondta a püspök –, ez a mi történetünk is. Nem mi választottuk Őt, hanem Ő választott ki minket.”

Az elmúlt négy évtized szolgálatát visszatekintve, a főpásztor megvallotta: „Negyven év után nem a fáradtság, hanem a hála legyen a domináns érzés a szívünkben.”

Keresztelő Szent János példája nyomán emlékeztetett arra is, hogy a papi küldetés lényege: útkészítőnek lenni.

„Ez a papi élet igazi méltósága: előfutárnak lenni, hangnak lenni, útkészítőnek lenni.

Ez negyven év után sem kisebb feladat, mint a kezdetekkor volt.”

A szentmise végén, a közelgő Jézus Szíve egyházmegyei búcsúra készülve, közösen elimádkozták a Jézus Szíve litániát.

Ezt követően Schönberger Jenő megyéspüspök, az évfolyamtalálkozó házigazdájaként, arra kérte évfolyamtársait, hogy egyenként mutatkozzanak be a székesegyházat teljesen megtöltő híveknek.

Az ünneplő paptestvéreket a szatmárnémeti Mária Légió tagjai egy-egy szál fehér rózsával köszöntötték.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír