Évszázadok tiszta tükre: Pálos olvasókönyv

A vendéglátó, Rózsa Dávid főigazgató köszöntője után Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője, valamint Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondott rövid beszédet.

A könyvet Sudár Annamária, a kötet szerkesztője és Puskás Antal OSPPE pálos tartományfőnök mutatta be kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyet Matula Ágnes kulturális szerkesztő vezetett.

Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid a pálosokkal való, immár több mint tíz éve tartó együttműködés fontosabb állomásait, eseményeit vette számba, megemlítve a Pálosaink, a fehér barátok című kiállítást, a Częstochowában őrzött – magyar nyelvemléket is tartalmazó – latin nyelvű kódex itthoni restaurálását és Boldog Özséb idei januári ünnepét Márianosztrán.

Ebbe a sorba illeszkedik az új közös kötet is, amelyet a könyvtár munkatársa, a „rend barátja”, Sudár Annamária állított össze.

Szóllás Péter különleges, hiánypótló irodalmi kincsként méltatta a könyvet. Fragmentumok és teljes egészében közölt szövegek segítségével hétszázötven oldalon át csaknem nyolcszáz évet átfogó utazást tehetünk a múltunkban, a magyar alapítású szerzetesrend történetében, nyelvi, kulturális örökségünkben.

Fürjes Zoltán két szóra építette fel mondanivalóját: „Két szót hoztam: egyetlen és fehér.” Egyetlen e magyar alapítású rend, s ily módon rendkívüli. De egyetlen olyan értelemben is, hogy a pálosok különlegesek és különösen kedvesek számunkra. A fehér pedig a pálos „fehér barátok” színe, a tisztaság, a világosság, a béke, az ártatlanság jel(kép)e; a magyar trikolórban a hűségé. A Pálos olvasókönyv a feltáró, értékmentő és -őrző munkát végző, „kincsvadász” könyvtár és egy kincset termő közösség egymásra találásából született.

A köszöntők utáni kerekasztal-beszélgetés során Puskás Róbert Antal OSPPE tartományfőnök előbb az ókeresztény Thébai Remete Szent Pál példáját követő pálosok máriás lelkiségéről, kegyhelyeket alakító Szűzanya-tiszteletéről; majd a moderátor, Matula Ágnes kérésére „dióhéjban” a Kárpát-medence-szerte terjedő, gyarapodó, külföldön is megjelenő rend történetének fontosabb szereplőiről, sorsfordító eseményeiről és a „kieső évtizedekről” szólt. A pálosok életét és működését ugyanis a rendszerváltozás utáni újrakezdésig a török pusztítás, II. József szerzetesrendeket feloszlató „türelmi rendelete” akadályozta, az ígéretes, ünnepelt 1934-es visszatéréssel virágzásnak indult pálos létet pedig a kommunista diktatúra törte meg és tette lehetetlenné.

Az olvasókönyv a pálos szerzőktől, a renddel rokonszenvező alkotóktól származó krónikákkal, szemelvényekkel, költeményekkel, vallomásokkal valamennyi említett korszakra és fordulópontra reflektál.

A bemutatón az előadóművészi készségét is kamatoztató Sudár Annamária egyrészt a kötet keletkezéstörténetét foglalta össze, másrészt szerkesztői ideáját, az egyes fejezetek felépítésének logikai rendjét osztotta meg a jelenlévőkkel. Kiderült, hogy húsz évvel ezelőtt ismerte meg a pálosokat; 2008-ban – Bátor Botond kezdeményezésére – pódiumelőadást szerveztek; Eperjes Károly és a Misztrál együttes közreműködésével készült el az Asperges me… című „pálos műsor”, amelyből később CD is született. Szentirmay Tamással, tartományfőnöki hivatalvezetővel beszélgetve vetődött fel, hogy az időközben felgyűlt, szisztematikusan válogatott szövegekből akár könyv is lehetne. Végül egy pálos tematikájú kiadványsorozat utolsó köteteként látott napvilágot a nagyszabású összeállítás.

A könyv tervezője, nyomdai előkészítője és a borítókép készítője Török Máté fotográfus, grafikus volt. Nem mellesleg ő a Misztrál tagja, így most énekesi minőségében egy Salve Regina Mária-antifónával nyitotta meg a budavári beszélgetést.

A pálos szerzők közül természetesen szóba került Gyöngyösi Gergely, Verseghy Ferenc, Virág Benedek és Ányos Pál, akinek Kalapos király című erőteljes, kritikus költeményéből Lázár Csaba olvasott fel részletet. Ugyancsak a színművész-rádióbemondó idézett Bolyós Rezső Ákos pálos atyának a szerzetesrendek 1950-es feloszlatásáról szóló, drámai hangvételű visszaemlékezéséből.

Az ’56-os forradalom költőjeként ismert Gérecz Attila 1955-ben, a váci fegyházban írt Boldog Özséb himnuszát Huzella Péter zenésítette meg. A dalból ugyan felvétel már készült, de közönség előtt most hangzott el először.

A program zárásaként Verseghy Ferenc A’ Szabadság című poémájának szintén saját feldolgozását szólaltatta meg a versénekes.

Fotó: Lambert Attila

Pallós Tamás/Magyar Kurír