A tűzszentelés szertartásával és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött a húsvét esti vigíliaszertartás az egri bazilikában.
A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, amely belevilágít a templom és a világ sötétségébe, hogy új reményt adjon az emberiségnek.
A templom sötétjében a húsvéti gyertyáról gyújtották meg a gyertyáikat a hívek, ami azt jelképezi, hogy mindannyian részesülünk a feltámadt Krisztus fényéből, szeretetéből.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.
Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: Isten a világ kezdetétől fogva mindig az ember javát kereste, amióta őt tette meg a teremtés koronájává. Ábrahám áldozatától kezdve az Egyiptomból való kivonuláson át a választott nép története az üdvösség története lett.
Isten Fiának szenvedése, halála és feltámadása egy hatalmas nagy isteni tervnek a része, mintegy a koronája annak a műnek, amellyel Isten kiválasztott egy népet, és ezen a választott népen keresztül az ő történelmén keresztül az egész emberiségnek meghozta az üdvösséget – emelte ki a főpásztor.
Homíliájában az érsek a vigíliaszertartás szimbólumainak jelentőségéről is beszélt, kifejtve: a rossz és a jó örök küzdelme, az ember bűne és Isten szentsége, a tűz és a víz, a sötétség és a világosság ellentéte nemcsak a történelmi folyamatokban van jelen, hanem része hétköznapi életünknek és küzdelmeinek is. A jó és a rossz határa ugyanis nem a templom küszöbén van. Nem úgy van, hogy aki belép, az jó, aki kívül marad, az rossz. A jó és a rossz határa a szívünk mélyén húzódik meg, és újra és újra, mindennap döntenünk kell a jó mellett. Döntenünk kell Krisztus mellett, döntenünk kell Isten mellett.
Amikor egy felnőtt ember arról dönt, hogy megkeresztelkedik egy életre szóló hatalmas nagy döntést hoz, amely lehetővé teszi azt, hogy az ember utána is napról napra ezt a döntését megtudja erősíteni. Istennek minden kezdeményezése, amely az ember megmentésére irányul, végül Krisztus feltámadásában, ezen a mai éjszakán, összesűrűsödik – fogalmazott Ternyák Csaba.
Érezze meg az egész nagyvilág, hogy már tovatűnt a bűnnek árnya. Ez a szentséges éjszaka száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál.
Ezt a csodálatos éjszakát Krisztus feltámadásának fénye ragyogja be, amelyet a húsvéti gyertya jelképez.
A gyertya lángja azt a világosságot szimbolizálja, amely szívünkben a feltámadás örömhírére gyulladt meg – mondta az érsek.
Húsvét éjszakája egészen különleges módon megerősíti mindannyiunk elkötelezettségét, amikor lélekben csatlakozunk azokhoz a testvéreinkhez, akik megfelelő felkészítés után most jutottak el oda, hogy a keresztség szentségében megtisztítsák lelküket és újjászülessenek Krisztusban.
Az egri érsek hálát adott azokért, akik meghallották az Úr szelíd, de egyértelmű hívását, hogy a krisztusi élet útján az ő követői legyenek a beavató szentségekben.
A feltámadt Krisztus tegye teljessé a jót, amit megkezdett bennünk – zárta homíliáját a főpásztor.
A Mindenszentek litániájának elimádkozása után három felnőttet keresztelt meg Ternyák Csaba érsek, majd nyolc felnőtt részesült az Eucharisztia és a bérmálás szentségében.
Ezt követően a hívek megújították keresztségi fogadalmukat.
Az ünnepi liturgián a zenei szolgálatot a Szent Mihály kórus végezte, Schmiedmeiszter Szilvia vezényletével.
A szentmise végén öt év kihagyás után körmenettel zárult a nagyszombat esti vigíliaszertartás, amely a templom falai közül kilépve az egész világ számára hirdette az örömhírt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!
Fotó: Lénárt Márton
Szöveg: Domán Vivien
Forrás: Egri Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria