Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója az ünnepi könyvhét újdonságairól

– A Szent István Társulat ünnepi könyvhetén minden évben átadják a Stephanus-díjakat. Irodalmi kategóriában az idén Michael Hesemann német történész, író kapja a kitüntetést, akinek Stigmata című új könyve valószínűleg nagy érdeklődésre számíthat a magyar olvasók körében is.

– Hesemann-nak már több könyvét is kiadtuk, többek között Jézus Krisztusról, Szűz Máriáról, Szent Péterről, Szent II. János Pálról szóló munkáit, s mindegyik kötetének sikere volt. Hesemann ugyanis egyrészt tudományos igénnyel dolgozza fel az egyébként is nagy érdeklődést kiváltó témáit, másrészt közérthetően, élvezetes, jó értelemben vett populáris stílusban fogalmaz. Erre csak nagyon kevesen képesek. Irodalmi kategóriában egyébként most először kap külföldi szerző Stephanus-díjat.

Hesemann könyvének már a címéből is kiderül, hogy az azonos című filmre reflektál. A tőle megszokott alapossággal tárgyalja a legismertebb stigmatizáltak: Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Pio atya, Emmerich Anna Katalin történetét, majd pedig olyan stigmatizáltakkal foglalkozik, akik kortársaink, de a nevüket még nem nagyon ismerjük. Hesemann azonban beszélt velük, fényképeket, orvosi jelentéseket tesz közzé róluk a könyvében. Munkája segít bennünket abban, hogy jobban megismerjük ezt a titokzatos jelenséget. Lebilincselő olvasmány, amelyhez a szerző harminckét oldalas színes mellékletet csatolt a saját fotóiból. Döbbenetes képek...

– Teológiai kategóriában Kocsis Imre bibliatudós, tanszékvezető egyetemi tanár veheti át a díjat. Lukács evangéliuma című monográfiájának különleges aktualitása, hogy az irgalmasság évében vagyunk, és Lukács könyvét az irgalmasság evangéliumának nevezi a keresztény hagyomány...

– …vagy a szegények evangéliumának; ezért is tartozik a legkedveltebb szentírási könyvek közé. Kocsis Imre szövegmagyarázatait mindig érdemes olvasni, mert felkészültsége nyomán megismerhetjük az elmúlt évtizedek biblikus kutatási eredményeit éppúgy, mint azokat a hagyománytörténeti és kritikai megfontolásokat, amelyeket egyébként csak az idegen nyelvű szakirodalomból ismerhetnénk meg. Kocsis Imre Szentírás-magyarázata mindig szakszerű és közérthető. Ezért kiválóan használható is, mind az igehirdetés, mind a teológia, mind az egzegézis területén. Kocsis Imrének több jelentős műve van, de a Lukács evangéliuma, illetve a Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába című kétkötetes munkája valóban Stephanus-díjra érdemes, kimagasló tudományos teljesítmény.

– Nagyon érdekesnek ígérkezik Lackfi János Öt seb című verseskötete, amely a szerepvers hagyományát újítja fel, öt szent lelkébe „bújva”.

– Ez az öt szent pedig Pál apostol, Remete Szent Antal, Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc és Árpád-házi Szent Margit. Lackfi János az ő hangjukon szólal meg. Ez egy különlegesen érdekes lírai kísérlet, melyet kiválóan elemez Hernádi Mária irodalomtörténész a kötethez csatolt tanulmányában. Kiemeli a versek kuriozitását, hiszen kevés ilyen kísérlet van a magyar irodalomban, melynek során a költő „szerepjátékszerűen”, egyes szám első személyben szólal meg, így ír kontemplatív, szemlélődő verseket szentek életéről. Világosan kiderül, hogy a költő jól ismeri a választott szentek életét, jellemző tulajdonságaikat, de versei nem életrajzi ihletésűek, sokkal inkább egy belső, lelki történés lírai megfogalmazásai.

– Ha már a szépirodalomnál tartunk, több szépirodalmi kiadvány is szerepel a könyvheti újdonságok között, így Cigány György, Fésűs Éva és Tóth Sándor kötetei.

– Czigány György 85 éves lesz idén, ebből az ünnepi alkalomból egy nagyobb válogatást jelentettünk meg tőle, régi és új verseiből Kilenc szimfónia címmel. Fésűs Éva 2014-ben kapott Stephanus-díjat, irodalmi kategóriában. Őt mindenki gyönyörű állatmeséiről ismeri. Kevesen tudják, hogy életútját, pályáját végigkísérik a versek is. Ezekből készítettünk most egy válogatást Csepp víz címmel. Tóth Sándortól pedig Fény- és lombhullámok címmel adunk ki egy miniesszéket, karcolatokat tartalmazó nagyon szép válogatást.

– A napokban jelent meg Lukács László Az igazság munkatársa, Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa élete és műve című monográfiája, amely feltehetően ugyancsak az ünnepi könyvhét egyik legsikeresebb kiadványa lesz…

– Lukács tanár urat elsősorban a Vigilia főszerkesztőjeként ismerik az olvasók. Az emeritus pápáról írt nagymonográfiája több mint 500 oldal. A cím Joseph Ratzinger püspöki jelmondata. A kötetet vaskos terjedelme ellenére sem lehet letenni, Lukács tanár úr olyan érdekfeszítően mutatja be az emeritus pápa életútját, munkásságát. Részletesen elemzi a műveit, feltárja nyolcéves pápaságának eredményeit, bemutatja enciklikáit, dokumentumait. A kiválóan megírt könyv értékét növeli, hogy maga XVI. Benedek írt hozzá ajánlást.

– Az ünnepi könyvhétre megjelenik  Frenyó Zoltán A filozófia tankönyve című kötete is. A filozófia történetét sokan feldolgozták már. Ez a könyv miben tér el a korábbi munkáktól?

– Nem szabad megijedni a címben szereplő tankönyv szótól. Ez egy rendkívüli alapossággal megírt könyv, de emellett élvezetes olvasmány is. Egyik legnagyobb erénye, hogy a filozófiatörténet krisztiánus (keresztény) vonulatát is az olvasó elé tárja. További erénye, hogy a filozófia nyugati vonulata mellett a keleti bölcseletet is megszólaltatja. Egészen kiváló az anyag tagolása, minden egyes filozófus és tan bemutatása után bőséges irodalomjegyzék következik, megemlítve a magyar és a külföldi szerzőket, munkákat. S ami talán még ennél is fontosabb: a tankönyv egyharmadát teszi ki a filozófia történetének bemutatása, kétharmadát pedig az egyes filozófusok legfontosabb műveiből vett szemelvények.

– Végezetül: mit remél az ünnepi könyvhéttől?

– A résztvevő kiadókkal együtt csupa jót: jó időt, jó könyveket, jó forgalmat!

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír