Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a Szent István Könyvhét újdonságairól

Nézőpont – 2019. május 11., szombat | 15:00

A Szent István Társulat 27. alkalommal rendezi meg a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb seregszemléjét május 13. és 18. között. A budapesti Ferenciek terén 29 könyvkiadó közel 7 ezer kiadvánnyal, köztük 53 könyvheti újdonsággal várja az olvasókat. Farkas Olivér igazgatóval beszélgettünk.

– A Szent István Társulat ünnepi könyvhetén minden évben átadják a Stephanus-díjakat. Kik lesznek az idei díjazottak?

– Teológiai kategóriában Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusa. Két nagysikerű könyve is megjelent magyar nyelven, az Isten vagy a semmi és A csönd ereje című interjúkötet, a guineai származású főpásztor mindkét kötetben a kiváló francia újságíróval és Vatikán-szakértővel, Nicolas Diat-val beszélget. Sajnos az új könyvét, amely a közelmúltban jelent meg Franciaországban, nem tudtuk prezentálni a könyvhétre, de fordítása már folyamatban van; ezt is, akárcsak a korábbi két kötetet, Barsi Balázs atya fordítja. A könyv címe sokat sejtető: „Esteledik, lenyugvóban már a nap”. Az idézet a feltámadt Jézus és az emmauszi tanítványok párbeszédéből való. Reményeink szerint a kötet a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg. Mivel az előző két könyve elfogyott Sarah bíborosnak, a könyvhétre limitált példányban újra kinyomtattuk ezeket, így tisztelegve a Stephanus-díj idei kitüntetettje előtt.

Irodalmi kategóriában Szelestei Nagy László irodalomtörténész kapja a díjat. Neki egy válogatott tanulmányokat tartalmazó kötetét jelentetjük meg, Tanulmányok a 17–18. századi magyarországi művelődésről címmel. 17 tanulmány szerepel benne, ezekben a jelzett időszak irodalom-, művelődés- és lelkiségtörténetét elemzi és mutatja be a szerző, a téma egyik legavatottabb magyar szakértője.

– Milyen fontosabb kiadványokra hívná fel a figyelmet?

– Ebben az évben emlékezünk meg a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, Ady Endre halálának századik évfordulójáról. Ady születésének ötvenedik évfordulójára, 1927-ben Szabó Lőrinc szerkesztésében és tanulmányával jelent meg A Sion-hegy alatt. Ady istenes versei című kötet, melyet az Athenaeum adott ki. Most elővettük a kötetet, és újra megjelentettük. Szabó Lőrinc a tanulmányában irodalmi előzményekre hivatkozik, és megállapítja: Ady a legnagyobb magyar istenes költő. Örvendetes, hogy a mai magyar irodalomban is megvan ennek az újkori pandantja, nagyon örülök, hogy Adyval párhuzamosan megjelentethettük Lackfi János Van tüzed? című istenes verseit, Hernádi Mária nagyszerű tanulmányával.

Ha már irodalomnál tartunk, mindenképpen megemlítem Az én novellám című válogatást, Jávor Béla szerkesztésében. Jávor Béla közel másfél évtizeddel ezelőtt kereste meg barátait, ismerőseit, a közélet jeles képviselőit, hogy válasszák ki kedvenc novellájukat, és írják le néhány mondatban, miért éppen ezt választották. Eredetileg nem kiadásra szánta, de szépen érkeztek hozzá az ajánlások, és lassan összegyűlt egy kötetre való, amit mi most megjelentetünk. Sajnos többen már meghaltak közülük, mint Mádl Ferenc, Raksányi Gellért, Erdélyi Zsuzsanna, Gyurkovics Tibor, Nemeskürty István, Jókai Anna, Zlinszky János. Az élők között van többek között Bábel Balázs, Czigány György, Kásler Miklós, Somogyi Győző, Szakály Sándor, Vasy Géza. Maguk az ajánlott novellák pedig – melyeket szintén közöl a kötet – a magyar és a világirodalom gyöngyszemei.

Maradjunk még kicsit az irodalomnál. A magyar katolikus újságírás doyenje a kilencvenéves Szeghalmi Elemér, akit ebből az alkalomból a püspöki konferencia Pro Cultura Christiana díjjal tüntetett ki. A Szent István Társulat is úgy gondolta, hogy megemlékezik e jeles eseményről, és mivel ő szépíró is, a novelláiból válogattunk, Elmer István szerkesztésében, és adunk közre egy csokrot, érdekes címmel: Borjú bécsi – D-dúrban.

– A lelkiségi irodalomból milyen könyvekre hívná fel a figyelmet?

– Jó szívvel ajánlom Keresztes Szilárd nyugalmazott görögkatolikus megyéspüspök biblikus homíliáinak hatodik kötetét, Az én Bibliám címmel, melyben a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra gondolva az Eucharisztiáról szóló beszédeit olvashatjuk.

Nagyon fontos megemlíteni egy másik kiadványt is. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ Varga Lajos püspök atya vezetésével már tíz éve munkálkodik azon, hogy egy olyan kézikönyvet adjon az olvasók kezébe, amely a liturgiát kiszolgáló szakrális művészetekről tudósít. Ars sacra – A liturgikus művészet kézikönyve címmel jelent meg a könyv, Szakács Béla Zsolt művészettörténész szerkesztésében. Azoknak szól, akik érdeklődnek azon épületek és műtárgyak iránt, amelyek elsődleges célja a liturgia szolgálata. Elsősorban a templomokról, berendezéseikről van szó, és azokról a művészeti ágakról, melyek ezt létrehozzák, építészetről, szobrászatról, festészetről, iparművészetről. Ide tartoznak a költészetükkel a liturgikus könyvek is. A teológus és a művészettörténész összehangolt tevékenysége adja ennek a könyvnek az értékét. A kötet az említett művészeti ágakat történetiségükben dolgozza fel, tehát nélkülözhetetlen kézikönyvről van szó.

– Milyen kiadványokat említene még meg?

– Egyházmegyei – a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik – szakaszba jutott Mester Mária Margit boldoggáavatási eljárása. Ő egész életében az egységet és a szeretetet szolgálta: az 1930-as években Kassán egy nyomornegyedben, a második világháború szörnyűségei között, majd a kommunista diktatúra földalatti egyházában és a kalocsai női börtön politikai foglyaként. Isten szentháromságos szeretetére válaszolva alapította meg az Unum Társaságot, amelynek lelkisége ma ugyanolyan aktuális, mint az ő életében volt. Balog Márta, a boldoggáavatási eljárás posztulátora és Csernai Balázs, aki Mester Margit Mária írásait vizsgálta meg teológiai szempontból, közös könyvben mutatják be életét és lelkiségét, Az én utam a szeretet, nincs időm másra címmel.

A könyvhét talán legkeresettebb kiadványa lesz Angela Maria Seracchioli Itt járt Szent Ferenc című könyve. Ismerjük a híres El Camino zarándokutat, Szent Jakab útját, amin rengetegen mentek végig, sokan megtértek, a leghosszabb útvonala közel ezer kilométer. Keletkezett viszont egy másik „El Camino”, hozzánk közelebb, Olaszország szívében, Toscana, Umbria és Lazio tartományainak csodálatos tájain; ez egy 365 kilométeres zarándokút, Assisi Szent Ferenc életének nevezetes és kevésbé ismert helyszíneit járja be. Zarándokút Olaszország mesés tájain, Alverna hegyéről Gubbión, Assisin keresztül Rieti völgyéig. Angela M. Seracchioli egyébként korábban végigjárta az El Caminót, és hazatérve eltűnődött azon, hogyan lehetne ezt megvalósítani Olaszországban is, így gondolta ki ezt a csodálatos utat. Az útikönyv leírja, hogy lehet részt venni a zarándoklaton gyalogosan, biciklivel, lóháton és szamáron. Itthon is van egy ifjú hölgy, Janiga Emese, aki szintén az ügy elkötelezettje, ő fordította le ezt a gyönyörű, képekkel sűrűn illusztrált könyvet, amelyben útleírások is olvashatók, és ferences forrásokból vett idézetek, történetek Ferenc életéből. Örömünkre szolgál, hogy a szerző, Angela Maria Seracchioli a könyvhéten dedikálni fogja a könyvét.

A Szent István Könyvklubnak a május közepi könyvhétre megjelent katalógusában szerepel két különlegesnek ígérkező kiadvány, amely azonban csak a június eleji ünnepi könyvhétre jelenik meg: Dávid Katalin Emlékiratok című könyve, illetve A katolikus Budapest harmadik-negyedik kötete.

Kezdjük az utóbbival. Még 2013-ban jelentettük meg az első két kötetet, Beke Margit szerkesztésében. Ez a plébániák történetét mutatta be, színes képekkel illusztrálva, több mint ezer oldalon keresztül. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye megbízásából május végén megjelenő folytatás az oktatási és nevelési intézményeket tárgyalja történetiségükben, ugyancsak fontos illusztrációkkal színesítve, hasonló terjedelemben. Az ajánlásokat Erdő Péter bíboros atya és Tarlós István főpolgármester úr írták.

Dávid Katalin művészettörténész Rómában 2001-ben megkezdett emlékirataiból eddig két fejezet jelent meg a Szent István Társulat gondozásában: Soah – Emlékeim a vészkorszak idejéből és Vasfüggönyös kereszténység. A Stephanus- és Széchenyi-díjas tudós Emlékiratok című kötete a már megjelent fejezetek mellett a szerző gyermekkorával, a kolozsvári egyetemnek a trianoni diktátum utáni Szegedre kerülésének időszakával ismerteti meg az olvasót, és egyúttal képet ad az Örményországból az évszázadok során Magyarországra érkezett örmény családok beilleszkedéséről is. Mindezeken túl az Emlékiratok érdeklődésre számot tartó újdonsága a Mindszenty-korszakról szóló rész, amelyből fontos egyház-, művészet- és művelődéstörténeti ismeretekkel gazdagodhat az olvasó.

– Mit remél a Szent István Társulat ünnepi könyvhetétől?

– Tekintettel arra, hogy szabadtéri rendezvényről van szó, azt szeretném elsősorban, hogy jó idő legyen, ne essen az eső, nehogy beázzanak a pavilonok és elázzanak a könyvek; s azt szeretném, hogy minél többen látogassanak ki a Ferenciek terére. Az immár huszonhét éves májusi könyvhetünknek egyre nagyobb a látogatottsága. Legyen jó idő, ebben a novemberi májusban ez a leghőbb kívánságom.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria