Fedezzük fel a csend éltető erejét – Mihályi Jeromos OSB szónokolt a Nyitrai Egyházmegye búcsúján

A perjelt Barkó Ágoston tihanyi alperjel, Németh Miksa győri bencés szerzetes, tanár és Gál Sámuel tihanyi bencés szerzetesnövendék kísérte el az ünnepre.

Pénteken délután Szent Zoerárd-András szobrának felavatásával kezdődött a búcsúi ünnepség a vár alatt. Innen indult a megyéspüspök vezetésével a gyalogos zarándoklat az egykori Zobor-hegyi – először bencés, majd a 18. században kamalduli – kolostor romjaihoz.

A szentmise elején a tihanyi perjel szlovákul köszöntötte a papságot és a hívőket, majd felolvasták a szentbeszédét.

Tihany, amelynek neve a csendesség (ticho) szláv szóból származik, szent hely, ahol a bencés szerzetesek imádsága és munkája szolgálja az evangélium, a krisztusi öröm terjedését – hangzott el Mihályi Jeromos beszédének elején. A perjel rámutatott: Zoerárd-András és Benedek is az imádság, a munka és az aszkézis által vált a nyugati szerzetesség pátriárkájának, Szent Benedeknek hű fiává. „Bár ma legendákon át szemléljük alakjukat, és évszázadok választanak el bennünket tőlük, mégis erényeik és Krisztushoz való ragaszkodásuk ma is példaértékű és inspirálóak a számunkra.”

A szerzetesek olyan férfiak és nők, akik Krisztus szorosabb követésére vállalkoznak, és fogadalmakkal kötelezik el magukat Isten mellett. A perjel hangsúlyozta: a szerzetesek is ebből a világból, ebből a társadalomból származó normális emberek, akik felismerik magukban Istenünk hívását és szabadon lemondanak a világ szemében értékesnek tűnő dolgokról. „Általában hármas fogadalommal kötelezik el magukat: engedelmességet, szegénységet és tisztaságot fogadnak Istennek. A bencés szerzetesek is hármas fogadalmat tesznek, bár egy kis változtatással: engedelmességet, szerzetesi életalakítást és stabilitást (egyetlen monostorhoz való halálig tartó kötődést) fogadnak.”

Ahogyan Mihályi Jeromos fogalmazott, mai világunkban ez a fajta stabilitás unalmasnak tűnhet. „Szeretjük a változatosságot, az újdonságot és nehezen maradunk meg egy helyen, egy életállapotban.

A stabilitás, vagyis a monostor és a közösség állandósága lehetőséget biztosít a szerzetesnek, hogy ne az újra, hanem a mélyebbre tekintsen.

Olyan ez, mint mikor barátságot kötünk valakivel. Nem akkor ismerem meg jobban a másikat, ha mindig új ismerősöket keresek magamnak, hanem akkor, amikor minden nehézség és konfliktus ellenére is kitartok a régi barátom mellett és az emberi élet és kapcsolat nagy mélységeit és hullámait megélve egyre jobban megismerem őt. A stabilitás által tehát a szerzetes megerősödik, elmélyül az istenkeresésben és a közösségben megélt örömök, küzdelmek és nehézségek által válik igazán Isten barátjává.”

A bencés lelkiség két alappillérének a munka és az imádság harmonikus egységét szokták nevezni. Bár Szent Benedek regulájában nem írja le ezt, mégis az életszabályok elrendezéséből ez vált a bencés rend jelmondatává. Ora et labora! Imádkozzál és dolgozzál! „A tétlenség a lélek ellensége” – írta Szent Benedek.

Minden szerzetesnek, de igazából minden keresztény hívőnek meg kell találnia azt a munkát, amiben ki tud teljesedni.

A szerzetesi élet középpontjában ugyanakkor az imádság áll. „Természetesen a közös imádság a szerzetes számára nem napirendi pont, hanem az istenkapcsolatának csúcsa és forrása. De

minden ember az imádságban válik megszólíthatóvá az Isten számra, hiszen így helyezzük magunkat az Isten jelenlétébe, és különleges figyelemmel és nyitott szívvel fordulunk felé.

Evangéliumi és keresztény élet nincs imádság, Isten imádása nélkül.”

Szent Zoerárd-András és Benedek egész életükkel az imádságban és munkában megvalósuló istenkeresés útját járták, ami kiegészült náluk az aszketikus életmód és a vértanúság kegyelmével – mutatott rá Mihályi Jeromos perjel, majd felidézte, hogy hogy 2022-ben monostoruk védőszentjének, Szent Ányosnak ünnepén Viliám Judák nyitrai megyéspüspök közösségüknek ajándékozta a két szent remete ereklyéit. „Mi, tihanyi szerzetesek, amikor imádkozunk az ereklyék előtt, megéljük a lelki közösséget Isten szentemlékű szerzeteseivel és egyben a Nyitrai Egyházmegye egész közösségével, akik hívő lélekkel őrzik és éltetik András és Benedek tiszteletét. Bár valóban évszázadok választanak el bennünket a ma ünnepelt szentektől, mégis megrendülten állunk itt és kinyitva tanítványi szívünket meghalljuk az evangélium szavát: »Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.«”

Végül Szent Zoerárd-András és Benedek élete nyomán két útravalót fogalmazott meg a szónok. „Ne féljetek a csendtől és a magánytól!

Fedezzük fel a csend éltető erejét, fedezzük fel e lélek igazi csendjét, ahol Isten újból és újból szól hozzánk.

Ez nem a világ zajának kizárása, hanem a belső, a kinyilatkoztatás igazságaira épülő lelki béke, ahol elmondhatjuk Péterrel és társaival: »jó nekünk itt lennünk«.

A második egy kérés, amit a szívetekre helyeznék: Imádkozzatok szerzetesi hivatásokért! Miért lesz valaki szerzetes? Megmagyarázhatatlan titok. Isten rejtett hívása érik meg a fiatalok szívében, akik látva egy jó és hiteles életpéldát, meghallva egy hívó szót, veszik a bátorságot és felelnek Isten hívására.

Fontos, hogy a családokban jelen legyen az imádság és munka harmóniája, ezért szeretettel kérek minden édesapát és édesanyát, nagymamát és nagypapát, hogy életpéldájuk és imádságuk segítse, hogy a gyermekek meghallják Isten hívó szavát, és bátran merjenek az istenkeresés boldogító útjára lépni.

Imádkozzunk, hogy minél több fiatal ismerje fel élethivatását a szerzetességre és a papi szolgálatra.”

A szentmise után agapéra hívták az ünneplő közösséget.

Vasárnap András vértanúságának helyén, a Trencsén melletti Vágsziklás búcsújáróhelyen tartottak ünnepélyes szentmisét, amelynek főcelebránsa Peter Beňo nyitrai segédpüspök volt.

*

Nyitrán minden vasárnap reggel van magyar nyelvű szentmise a váraljai ferences templomban. Ezen kívül június 27-én, Szent László ünnepén a piarista templomban, valamint augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a kálváriánál szabadtéren tartanak magyar nyelvű szentmisét. 

Forrás: Tihanyi Bencés Apátság

Fotó: Nyitrai Egyházmegye, Tihanyi Bencés Apátság

Magyar Kurír