20 éve, hogy civil összefogásból létrejött Kecskeméten a Karol Wojtyła Barátság Központ. A mára a városban és annak határain kívül is közismertségnek örvendő Wojtyła-ház közössége egyszerre ünnepelte a jubileumot és Wagner Viktória nővér új emlékoszlopának megáldását. Az egybegyűlteket Farkas Pál, a Wojtyła-ház munkatársa köszöntötte.
Bábel Balázs érsek köszönetet mondott a 20 év szolgálatért a „felebaráti szeretet gyakorlóinak”, akik elkötelezetten segítenek a „test és lélek” rászorultjain. „Ehhez kívánok további évtizedeket” – fogalmazott.
Pintér Gábor érsek, Új-Zéland és Óceánia pápai nagykövete személyes élményét osztotta meg: amikor 2005-ben Farkas József elmondta neki álmát a központ létrehozásáról, ő, aki magát a realitások talaján álló embernek tartja, azonnal azt érezte: ezt meg kell valósítani, mert ez a Jóisten műve lesz. Bátorította és támogatásáról biztosította az alapítót. Ma örömmel tanúja annak, ami megvalósult: a Wojtyła-ház nem pusztán épület, nem pusztán karitatív, logisztikai központ, hanem kisugárzása, szinte személyisége van.
Otthon, közösség, reményforrás azok számára, akik testileg, lelkileg, társadalmi szinten rászorulnak.
Méltatta a munkatársak nyitottságát, szolgálatkészségét, hogy képesek párbeszédet teremteni. „A Wojtyła-ház a közösségi összefogás, az evangéliumi szeretet példája Kecskeméten. Ma új lendületet veszünk, írjuk a jövőt, hogy a ház továbbra is kitárja kapuit” – fogalmazott.
Kecskemét város nevében Engert Jakabné, Kecskemét szociális ügyekért felelős alpolgármestere méltatta a Wojtyła-ház szolgálatát, a csendes, következetes és kitartó segítséget, hogy ételt, jó szót és odafigyelést nyújt a rászorulóknak, akik elveszítették a kapaszkodókat életükben. Hangsúlyozta, a ház valóban a barátság és befogadás légkörét hordozza: „Az elmúlt 20 év alapján példát mutat abban, hogy a rászorulók segítése nem lehet sem egyszeri alkalom, sem kampányszerű, hanem összefogást igényel. A Wojtyła-ház ennek szellemében működik” – mondta.
Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja azt fogalmazta meg, hogy az embert jelképek segítik, hogy érthetőbbé váljon számára a világ.
Akkor értjük meg helyünket a világban, ha segítünk másokon, ha adunk és elfogadunk”
– mondta. Kiemelte, hogy a Wojtyła-ház, amit Kecskemét város önkormányzata 2005 decemberében adott át a Porta Egyesületnek, és amelyből kinőtt a Karol Wojtyła Barátság Központ, a gondoskodás, az emberi méltóság és a lelkiismeret jelképévé vált a városban. Hangsúlyozta, hogy akkor lesz élhető egy város, ha tud gondoskodni az elesettekről, ha együtt tud működni, gondolkodni velük.
A jubileum alkalmat adott arra, hogy megáldják Wagner Viktória (1907–1994) zöldkeresztes védőnő, szociális testvér, a „cigányok védőnője” emlékoszlopát. Wagner Viktória testvért Sebők Sándor, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa, mesterkanonok méltatta, aki még papnövendékként ismerte meg Viktória nővért, és lett kiskundorozsmai otthonában rendszeres látogatója.
Fegyverünk a megdöbbentő szeretet”
– idézte a cigányok között tevékenykedő védőnő módszerét. „Ha ez nincs, akkor minden hiába” – mutatott rá. Viktória nővér mindig megtalálta a legelesettebbeket, egész életútja a segítségnyújtásról szólt.
Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége elnöke a védőnői szakma elismerését fogalmazta meg: számukra szakmai és hitbeli példa Viktória nővér élete, szolgálata. Bemutatta a Wagner Viktória Emlékbizottság tevékenyégét, amely a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének kezdeményezésére jött létre, hogy a névadó életpéldáját, hitbeli elköteleződését, szociális érzékenységét és a szegények, elesettek, cigányok támogatását, segítését a hátrahagyott, összegyűjtött emlékek alapján minél szélesebb körben megismertesse, élővé tegye – segítve a boldoggá avatásához vezető folyamatot.
Az ünnepi beszédek után Pintér Gábor érsek megáldotta Wagner Viktória emlékoszlopát, mely Borsos István izsáki kőfaragó mester alkotása, majd elhelyzeték az emlékezés koszorúit.
Az eseményen közreműködött Lakatos Máté, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze, valamint a Kecskemét Táncegyüttes.
A Wojtyła-ház alapítója Farkas P. József. 2006-ban kapták az önkormányzattól használatba a helyi műemléki védettség alatt álló épületet, hogy szociális intézményt létesítsenek benne. Széles körű összefogással újították fel az erősen leromlott állapotú ingatlant, és fejlesztik azóta is. Nap mint nap 120 rászoruló – idősek, kisnyugdíjasok – jár ebédelni a Kecskemét belvárosától néhány perc sétára lévő, egy lakótelep házai között megbúvó Wojtyła-központba.
A segélyszervezet legfőbb küldetésének a közösségépítést tekinti, ezért rendszeresen kulturális programokra, kirándulásokra hívja a támogatottakat. Az adományozók, köztük nagy cégek ügyvezetői és munkatársai, valamint számos önkéntes személyes jelenlétével és munkájával élteti az intézmény misszióját, de maguk a gondozottak is bekapcsolódnak a ház fenntartását biztosító munkákba. Elkötelezetten gondozzák szűkebb és tágabb környezetüket, ezáltal maguk is segítővé válnak.
Wagner Viktória zöldkeresztes védőnő és szociális testvér Parasznyán született 1907. július 7-én. 1929-ben, 22 évesen kérte felvételét a Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társaságába, itt kapott iránymutatást a védőnői hivatás választásához is. Szerzetesi fogadalmát 1935-ben Nagyváradon, örökfogadalmát pedig 1945-ben Budapesten tette. 1933-ban szerezte meg védőnői diplomáját, és a Zöldkeresztes Védőnői Szolgálat keretében kezdte meg tevékenységét Gyöngyösön. Ezután Szegváron dolgozott, ahol szülőotthont és egészségházat is alapított; majd Szentesen. Védőnői szolgálatot teljesített Csíksomlyón is. Tíz évet töltött Kistemplomtanyán (Bordány). Utolsó szolgálati helye Kiskundorozsma volt, ahol 1958. november 1-jétől 1967. február 12-ig, nyugdíjazásáig látta el védőnői szolgálatát, és ahol a cigánytelep közösségének és családjainak gondozása is az ő feladata volt. Haláláig, 1994. december 6-ig élt Kiskundorozsmán.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria