Fejlesztések a zarándokokért Mátraverebély-Szentkúton – Interjú Orosz Lóránt OFM kegyhelyigazgatóval

– Öt évvel ezelőtt hivatalosan is lezárult az az európai uniós pályázati támogatással megvalósult projekt, amelynek keretében a kegyhely 2,7 milliárd forintot fordíthatott vallásturisztikai fejlesztésre, rekonstrukcióra. Aki azóta járt már Szentkúton, láthatta, hogy a kegyhely gyönyörű lett, modern zarándokház várja az ideérkezőket. A most bejelentett támogatás, gondolom, csak a zarándokoknak okoz meglepetést, a kegyhely fenntartóit nem érte váratlanul.

– Az európai uniós pályázat révén elnyert összeg a kegyhely központi részeinek felújítására volt elég: megújult a templombelső, a rendház, a zarándokház, zarándokszállások készültek, fogadóépület létesült. A kegyhely tágabb környezetének rendezése, illetve a 2015-ben megvalósult projekt nyomán beindult zarándokturizmust kiszolgáló létesítmények megvalósítása azonban nem fért bele abba a pályázatba. Tudtuk, hogy további munkálatok szükségesek, például a Kálvária-kápolna felújítása. Később pedig az üzemeltetési tapasztalatok nyomán nyilvánvalóvá váltak az újonnan felmerülő igények és a problémák is. Igaz, hogy vannak 8–12–14 fő elhelyezésére alkalmas szállásaink, de jelenleg csak 27 egyágyas, fürdőszobás szobában tudunk elszállásolni egy-egy látogatót, s ez adott esetben, például egy szerzetesi káptalan vagy egy nagyobb konferencia esetében kevésnek bizonyul. Másrészt világossá vált számunkra, hogy családok is szeretnének eljönni néhány napra Szentkútra, hogy kikapcsolódjanak. A környezet csodálatos, a hely alkalmas a lelki és a testi pihenésre, de jelenleg nem vagyunk berendezkedve a családok fogadására. A zarándokházban ugyan vannak egy- és kétágyas szobáink, pótágyat is tudunk adni, de ezek kis méretű helyiségek. Szükségessé vált, hogy a családok számára apartman jellegű elhelyezést tudjunk kínálni, és ehhez játszótér, valamint játszószoba is kapcsolódjon, hogy esős időben is értelmesen lehessen eltölteni az időt a gyerekekkel. A cél tehát a családbarát fejlesztés és a fenntarthatóság, illetve az előző pályázat elemeinek kiegészítése volt, a nagybúcsúk idejére többek között kempinggel is.

(archív felvétel)

Örülünk a támogatásnak, de valóban nem ért minket váratlanul a hír. A kegyhely turisztikai fejlesztésének előkészítéséről 2017-ben kormányhatározat született, azóta megtörtént az átfogó munkálatok tervezése, és mostanra érkeztünk el oda, hogy megkezdődhet a projekt megvalósítása. A közvélemény számára bizonyosan váratlan volt a bejelentés, hiszen minderről csupán az itt megforduló zarándok vendégekkel, illetve egyházi emberekkel beszélgettünk.

– A vallási turizmus a reneszánszát éli világszerte. Itt, Szentkúton is tapasztalható a növekvő érdeklődés?

– 2015 óta jelentősen megnőtt a látogatók száma, évi kétszázezer zarándokkal számolunk. Szentkút korábban nem volt alkalmas a vendégfogadásra, csupán néhány nyári tábort tudtunk befogadni, éppúgy, ahogyan a plébániák más helyeken. Ráadásul a zarándokházat a téli hónapokban nem lehetett használni, mert nem volt benne fűtés. Látni kell, hogy 1950 és 2013 között itt nagyobb fejlesztés nem történt, sőt a rendszerváltásig egyre csak romlott a helyzet. Az akkori kormányzati politika kifejezetten hátráltatta Szentkút fejlődését, csak apró karbantartásokat lehetett elvégezni. Később, miután a ferencesek átvették a kegyhely üzemeltetését, még mindig nem adódott pályázat a fejlesztésekre. Érthető tehát, hogy az európai uniós pályázatból ezt a hatvanévnyi lemaradást nem tudtuk egy csapásra behozni. Abban bízunk, hogy a mostani támogatással egy időre rendbe tehetjük Szentkutat.

– Nem hívők is ellátogatnak ide gyönyörködni a természet, a táj szépségében…

– Igen, egyre többen jönnek. Ezzel kapcsolatban ugyanazt vallom, amit a budapesti származású, Spanyolországban élő Erika nővér, ágostonos szerzetes mondott. A monostor, ahol él, az El Camino mellett van. A világ minden tájáról odaérkező zarándokokat, turistákat fogadják. Néhány évvel ezelőtt itt járt nálunk egy konferencián, és amikor feltették neki a kérdést, hogy miként tesznek különbséget a zarándokok és a turisták között, azt felelte: „Mi mindenkit zarándoknak tekintünk.” Minden ember nyitott a természetfelettire, mindenkiben van nyitottság Isten felé, és mi is elsősorban ezt vesszük figyelembe.

– Említette, hogy Szentkúton már az uniós pályázat idején megfogalmazódott a fenntartó részéről a további fejlesztés igénye. Nem kis lépésekről van szó, hiszen a mostani támogatás jelentősebb mértékű, mint az akkori.

– Igen, már a tervezés fázisában is láttuk, hogy mi az, ami még szükséges, de nem tudtuk megvalósítani. 2017-től világossá váltak a zarándokok részéről felmerülő, jelentősen bővülő igények is. Nem lőttünk túl a célon a támogatás mostani mértékével. Tavaly decemberben lezártuk a tervezés folyamatát. Számba vettük az üzemeltetés öt éve alatt összegyűlt tapasztalatokat, és az előző projektből kimaradt elemekkel együtt összeállt az a nagyjából húsz projektből álló egység, amire a mostani támogatás kiterjed.

– Az Országgyűlés a 2020. évi XXX. törvénnyel Szentkutat nemzeti kegyhellyé nyilvánította. Ez összefüggésben áll ezzel a nagyszabású projekttervvel?

– Nem, ez egészen más történet. A Parlament döntése olyan jogi helyzetet teremtett, ami által a kegyhely védetté vált a szabadtéri oltár feletti dombon elhelyezkedő szúpataki dolomitbánya tervezett újranyitásával szemben. A bánya működése nagymértékben veszélyeztette a csendet, a tiszta levegőt és a természeti környezetet, ellehetetlenítette volna a kegyhelyet.

– A mostani támogatás esetében vannak-e megkötések a Magyar Turisztikai Ügynökség részéről, vagy teljes mértékben a fenntartóra bízzák a pénz felhasználását?

– Nincs tudomásom ilyen feltételekről, megkötésekről. Teljes egészében a rendtartomány, illetve a Fons Sacer belső egyházi jogi személy vezényli le a projektet. Sportpálya, napelempark, kemping épül majd.

– A kegyhely vallási karaktere vagy a multifunkcionális turisztikai jelleg dominál a projektben?

– Nehéz ezt élesen szétválasztani. Ha ideérkezik egy hittancsoport, és a látogatók szeretnének mozogni kicsit, jó, ha van egy sportpálya. Ettől függetlenül persze részt fognak venni szentmisén, hallgatnak előadásokat, kegyhelyismertetőt, elvégzik a gyónásukat. Mindezt egységben kell szemlélnünk. A kegyhely nem profitorientált vállalkozás. Alapvetően arra törekszünk, hogy kiszolgáljuk azokat, akik ide érkeznek, és az itt dolgozó huszonöt munkatársunknak (a környéken Szentkút a legnagyobb munkaadó!) megfelelő bért tudjunk fizetni. Ha enyhén pozitív szaldót tudunk produkálni, akkor már elégedett lennék. A megvalósíthatósági tanulmány szerint nincs veszélyben a fenntarthatóság. Mindenesetre az üzemeltetés rendszere már kialakult és fenntarthatónak bizonyult. Reményeink szerint a költségek lefaragását tovább segíti majd a napelempark is.

– Hol helyezik el a napelemeket?

– A kegyhely legkülső területén, az aszfaltos parkoló egyik része fölött egy állványzaton, hogy az alá is be lehessen parkolni.

– Nagyobb búcsúkon a füvön állnak az autók…

– A kegyhelyhez közelebbi parkolórészen valóban ez a helyzet. Ennek a nagy parkolónak a burkolása egy másik projektelem.

– A projekt része a komplex tájépítészet is. Mit értsünk ezalatt?

– Több mint ötszáz facsemetét ültetünk el a kegyhelyen. Korábban Szentkúton a völgyben sokkal több fa volt, ami árnyékot nyújtott a nyári fő búcsús szezonban. Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést is. Az előző projekt keretében csak egy tűzrakóhely épült, a jövőben többet is létesítenénk, és padokat, asztalokat telepítenénk melléjük, hogy egy család vagy baráti társaság kényelmesen tudjon piknikezni. Ebbe a projektelembe tartozik a parkolók burkolása, a parkolóutak aszfaltozása, a vízelvezetés, a csatornák burkolása is, mindaz, ami az EU-s projektből kimaradt.

– Mit értsünk a szabadtéri oltárral szemközti domboldal amfiteátrum-szerű kiépítésén?

– Nagyobb búcsúkon most is ilyen formában használják a hívek ezt a helyszínt. De a domboldalon most nincs megfelelő támfal, korlát, és hiányoznak a lépcsők is, amelyeken fel lehetne menni az egyes szintekre, teraszokra.

– Több projektelem szól a marketingről…

– Szeretnénk jelen lenni különböző internetes fórumokon, hogy tudjanak rólunk, hiszen majd konferenciákat is lehet ide szervezni. Külföldi csoportok is jöhetnének, például Lengyelországból (Međugorje felé menet), ahogyan ez eddig is előfordult néhányszor. Minderről szeretnénk tájékoztatni a zarándokokat.

– Úgy tudom, együttműködnek más kegyhelyekkel is.

– A Máriás Európai Kegyhelyek szervezetének képviselői minden évben találkoznak, fontos számunkra ez az együttműködés. A marketinghez hozzátartozik a kapcsolatok kiépítése is. Itt, Nógrád megyében két igen jelentős turisztikai desztináció van: Hollókő és Ipolytarnóc. Velük is együttműködünk, és szeretnénk elmélyíteni ezt a kapcsolatot, kölcsönösen ajánljuk egymás programjait.

– Mikor kezdődnek a tervezett munkálatok a kegyhelyen?

– Először támogatási szerződést kell kötnünk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, utána ki kell írnunk a közbeszerzéseket. Nagyon bízom abban, hogy a tél végére eredményt hirdethetünk, és kora tavasszal megkezdődhetnek a munkálatok.

– Milyen lesz Szentkút jövője, mi a víziója erről?

– Egészen biztosan szebb lesz. A szépség pedig léthatározmány, s mint ilyen, Istenhez viszi közelebb azt, aki szemléli. Reméljük, hogy Szentkút országosan ismert lesz, és a hit elmélyítésének helyévé válik egyre több ember számára. Érdemes eljönni ide, a csend, a természet jót tesz a testnek, a léleknek. Ajánlom, figyeljék a Szentkút.hu honlapot, ott már most is tájékozódni lehet a programjainkról. Szeretettel várunk ide mindenkit!

Fotó: Lambert Attila; Merényi Zita (archív)

Körössy László/Magyar Kurír