Fejlesztőközpontokat hoz létre a Kis-Küküllő mentén a Gyulafehérvári Caritas

A négy Maros megyei településen kezdődő projekt elsődleges célja, hogy megelőzze a nehéz helyzetben élő gyermekek és családjuk társadalomból való kirekesztését, és hosszú távú stratégiát dolgozzon ki, megoldásokat kínálva a helyi szociális problémákra. A program keretében többek között egy-egy központot hoznak létre a négy településen, ahol 6 és 14 év közötti gyermekeknek szerveznek foglalkozásokat, szülőknek és pedagógusoknak tartanak felkészítőket.

Megbíznak egymásban

Ludescher László, a Caritas ágazati igazgatója felszólalásában rámutatott: amikor meghirdették a pályázati lehetőséget, azon gondolkodtak, hogy abból az ötven önkormányzatból, amellyel együttműködnek, hogyan válasszák ki azt a négyet, melyet bevonnak a projektbe. Végül azért döntöttek Erdőszentgyörgy, Makfalva, Balavásár és Gyulakuta mellett, mert régóta együttműködnek ezekkel az önkormányzatokkal, ugyanakkor biztosították őket arról, hogy a kifutási idő után a polgármesteri hivatalok vállalják a program folytatását.

„A program gyermekeknek és gyermekekről szól, de természetesen segítséget nyújt a szülőknek, a szakembereknek, az önkormányzatoknak is. A legtöbb civil szervezet városokban tevékenykedik, ott szervez foglalkozásokat, programokat, így azt tapasztaltuk, hogy a vidéki gyermekeknek kevesebb lehetőségük van ilyeneken részt venni. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermeknek esélyt adjunk, hogy megtanuljon beilleszkedni a közösségbe, elvégezze tanulmányait, és boldoguljon az életben. Azt tapasztaljuk, hogy a minisztériumok egyre több feladatot rónak a helyi önkormányzatokra, ezért fontosnak tartjuk, hogy segítsünk nekik feltérképezni, hogy hol és milyen jellegű szociális gondok vannak, s ezekre szakembereinkkel hosszú távú megoldásokat javasoljunk” – indokolta a program beindítását Ludescher László.

A gyermekek a jövőt jelentik

Csibi Attila, a házigazda, Erdőszentgyörgy elöljárója megköszönte a Caritasnak, hogy hosszú évek óta megbízható partnere a polgármesteri hivatalnak, majd arról beszélt, hogy az önkormányzatot régóta foglalkoztatja a városban élő nehéz helyzetben lévő gyermekek, fiatalok sorsa.

„Erdőszentgyörgyön, de meggyőződésem, hogy a környező településeken is sok olyan gyerek van, akiknek a szülei nem tudnak olyan körülményeket biztosítani, hogy lelkileg, szellemileg, fizikailag megfelelően tudjanak fejlődni. Fontos, hogy segítsünk nekik, hogy beillesszük őket a közösségbe, hiszen ők is a jövőt jelentik. Tudom, hogy ez a program nem egy-két éven belül, hanem hosszú távon hozza meg a gyümölcseit” – mondta az elöljáró.

Nem mindenki érti a befektetést

Sagyebó István, Balavásár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a létrehozandó központot és a gyermekeknek szervezett foglalkozásokat, amelyeket helyi alapból fognak fenntartani, de szerinte még ennél is fontosabb a kidolgozandó hosszú távú stratégia. „Látjuk és tudjuk, hogy gondok vannak szociális téren, s azt szeretnénk, ha a program során megtalálnánk azokat a hosszú távú irányelveket, amelyek tartós megoldáshoz vezetnek. A Caritas és a helyi szakemberek fel fogják térképezni a gondokat, majd megoldásokat javasolnak, megmutatják, hogy mire figyeljünk oda, hogyan orvosoljuk a meglévő problémákat” – összegzett a polgármester.

Elismerte ugyanakkor, hogy a községben voltak olyan helyi tanácsosok, akik nem értették meg a program fontosságát, s csak nehezen szavazták meg a határozattervezetet, miszerint az önkormányzat az egyéves futamidő lejárta után még öt évig helyi alapokból támogatja a program folytatását.

A szerdán megkezdődött program fontosságát hangsúlyozta Kovács Zoltán, a gyulakutai iskola igazgatója is, aki elmondta, hogy az általa vezetett tanintézetbe is számos nehéz helyzetben lévő gyermek jár.

„Bordosról, Ravából, Csobból, de Kelementelkéről is sok szegény, sokszor nélkülöző diák jár hozzánk, akiknek segítséget jelent majd a foglalkozás, az odafigyelés. Sok olyan gyermek van, aki abbahagyja a tanulást főként azért, mert a szülők külföldön vállalnak munkát, és magukkal viszik. Sajnos ezekben az esetekben nem várják meg a tanév végét, így nem lehet lezárni őket, és bizonytalan, hogy külföldön folytatják-e tanulmányaikat. Mindenképp oda kell figyelni a nehéz sorsú, sokszor kiközösített gyermekekre és családjukra is” – fogalmazott az iskolaigazgató.

2014-es adatok szerint Romániában a gyermekek több mint felét veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség. A nehéz helyzetben élő gyermekek körében sokkal nagyobb az iskolaelhagyás aránya, aminek számos negatív hatása van a társadalomra és a közösségekre is. 

Fotó: Krónika.ro

Magyar Kurír