Fél évszázados a „kommunista szombatokon” is épült szegedi templom

Nem volt könnyű vállalkozás új templomot építeni az 1970-es években. Singer Ferenc akkori plébános tisztában volt vele, hogy az adományként kapott fodorkerti magánházban kialakított kápolna egyre szűkösebb az épülő tarjáni lakótelep mellett. Leleményes engedélyeztetéssel a hívek saját kezűleg, széles körű összefogással építették fel az új istenházát, a korszak körülményei folytán gyakran „kommunista szombatokon” (azaz a kommunizmus építéséért vállalt, kötelezően „önkéntes” szombati munkanapokon – a szerk.) is ezen dolgozva.

A modern tervezési megoldások egyikeként a körbefutó szalagablakok újszerű megoldást jelentettek a templomban. Az épület anyaghasználata, a dörzsölt, meszelt fal, pácolt deszkaborítás a népi építészet eszköztárából való. Az épület egyszerűségével, a választott anyagok, színek harmóniájával, bronzlemezzel borított kapujával és a haranglábbal utal rendeltetésére.

Ötven év a hívek szolgálatában

A fél évszázad alatt számos új kezdeményezésnek lehettek tanúi a falak. Gyulay Endre akkori spirituális, a papi szeminárium lelkiéletének irányítója, későbbi megyéspüspök itt szervezte meg az első Szent Gellért Ifjúsági Napot, az egyházmegye fiataljainak találkozóját. A jelenlegi plébános, Benyik György sokoldalú munkásságához nemcsak a kézzel másolt teljes biblia elkészítése és Ferenc pápának való átadása, valamint a Hangos Biblia felvételeinek megszervezése fűződik, immáron az interneten küld heti rendszerességgel evangéliummagyarázatot a híveknek.

Az egykori plébánosok, Kiss Imre és Laurinyecz Mihály is eljöttek az ünnepi alkalomra.

Ünnepi szentmise

Kalocsai Tibor, az egyházközség világi elnöke olvasta fel Kiss-Rigó László megyéspüspök köszöntőlevelét. Kiss Imre, a szentmise főcelebránsa felidézte, hogy még gimnazistaként részt vett a templomépítésben, a téglák hordásában, majd elsőéves kispapként lehetett ott a felszentelésen. Benyik György a templomépítő Singer atyát idézte: a jó pap csak azt csinálja, amit a papnak kell, és engedje a híveket is kibontakozni. Laurinyecz Mihály a cserkészet megtelepedésére emlékezett vissza, a jelen lévő cserkészek külön megköszönték akkori szolgálatát.

Bronzkapu emlékérmekkel

A templom bronzkapuján az ünnepi szentmisét követően Fritz Mihály alkotásait, hét új emlékplakettet helyeztek el. A plébániaközösségben szolgáló akolitusoknak állítottak így emléket. A katolikus liturgiában az akolitus viszi a gyertyát az ünnepi szentmisén, s átadja a bort és a vizet a felajánláskor. Korábban a kisebb papi rendek egyikeként csak papnövendékek kaphatták meg, napjainkban már világi férfiakat is felavatnak erre a szolgálatra. Az egyik akolitus, T. Kis László a nejével együtt lett megörökítve, ők voltak ugyanis az első összeadott pár a még teljesen el sem készült templomban.

Az ünnepi megemlékezés a misét követően a hívek által hozott süteményekből agapéval, szeretetlakomával zárult.

Fodorkerti katolikusok

A benépesülő Fodorkert első misézőhelye az Uzsoki utca 10. szám alatti magánházbéli kápolna volt. Özvegy Muntyán Valérné Goller Emília Tátra tér 5. szám alatti házát 1958-ban a csanádi püspökségnek ajándékozta abból a célból, hogy kápolnát alakítsanak ki benne. Így ide települt a kápolna az Uzsoki utcából, az épület a templomépítésig állt, majd lebontották.

Singer Ferenc plébános kezdeményezte a templomépítést a hivatalosan ateista pártállam korlátlan uralmának időszakában. Ügyesen lavírozott a néha széthúzó megyei és szegedi városi vezetés között. Tarnai István építész terveit Hódmezővásárhelyen engedélyeztette, hivatalosan imaházbővítés címén. A hívek a kommunista szombatokon, hétvégente saját kezűleg építették a falakat. „Már a házfalak bontásánál rájöttek a svindlire, de akkoriban pálinkával intézték a tárgyalásokat, minden megoldódott” – idézte fel a korabeli helyzetet Benyik György plébános.

Tarjánváros temploma

Az időközben lakóteleppé átalakuló Tarján városrész arculatához illeszkedő formavilágú új, modern templomot az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek a tiszteletére Udvardy József szeged-csanádi megyéspüspök szentelte fel 1975-ben. A négyzetes alaprajzú templomtér átlós elrendezése, a tetősíkok játéka növeli a tér optikai hatását, és a tekintetet a liturgikus tér felé irányítja, amelynek a napjárástól függő megvilágítása egy nagy méretű, délre tájolt ablakon át történik.

Az előtérben lévő Szent Gellértet, Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázoló triptichont és a stációkat Varga Mátyás díszlet- és jelmeztervező készítette kerámiából. Különleges, nemrégiben érkezett dísze a tarjáni „paneltemplomnak” az az ajándékba kapott keresztmásolat, mely a megfeszített Krisztust nyitott szemekkel, koronás királyként ábrázolja. Ez Dánia legősibb, 11. századi feszületének másolata, az eredeti a koppenhágai nemzeti múzeumban látható.

A másik szegedi Pantheon

Az 1970-es, minden addigi rekordot megdöntő tiszai árhullám után a megmenekülésért adott hálaadás kifejeződésének is tekintették az újonnan épült templomot. Ezen szellemiséghez kapcsolódnak a templomi bronzkapun ismert tudósok, művészek, egyházi személyiségek, majd a templom építőinek arcmásait is megörökítő, szőlőfürt formában elhelyezkedő díszítő érmek.

A Dóm téri mellett a másik szegedi Pantheonként emlegetett emlékhely kialakítását Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1975-ben kezdte meg, munkáját napjainkban is folytatják. Itt jelenítették meg először köztéri alkotáson a C-vitamin felfedezőjét, Szent-Györgyi Albertet, aki ezt külön levélben köszönte meg.

Sokszínű és eleven közösségi élet

A plébániához nemcsak a 2002-ben felszentelt Iglói utcai Apor Vilmos Közösségi Ház tartozik, hanem 28 programokat szervező, összetartó, egymást segítő csoport és két énekkar is működik itt. Az egyházközség eleven közösségét erősíti többek között a Márton Áron Cserkészcsapat és a nagycsaládosokat tömörítő Katona Nándor Közösség.

Forrás: szegedma.hu (1; 2)

Fotó: Kohári Nándor; miserend.hu

Magyar Kurír