Felavatták Munkácsy Mihály megújult síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

Munkácsy Mihály nehezen kezdte pályáját – idézte fel avatóbeszédében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. – Az alulról jöttek elszántságával és kitartásával azokat a „mintaalkotó” személyiségeket kereste, akik mozgásba hozták a benne lappangó képi gondolatokat és érzelmeket.

A festőművész életútját ismertetve Vincze Máté többek között arról beszélt, hogy Munkácsy Mihály szülei halála után Békéscsabára, anyai nagybátyjához került, aki az elemi iskola után asztalosinasnak adta. Aradon dolgozott; itt születtek első rajzai. Első nagy sikerű festménye, az 1869-ben készült Ásító inas témáját is korábbi mestersége világából vette.

Az 1880-as években festette legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első két részét, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képeket; az Ecce homo csak 1895-ben készült el. Az alkotó két óriásfestményével együtt Amerikába is áthajózott, ahol Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült – mondta az államtitkár. Majd így fogalmazott: „Munkácsy stílusát a művészettörténet-írás romantikus realizmusnak nevezi, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életműve a magyar művészet egyik csúcsteljesítménye.”

Munkácsy Mihály abszolút megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek – szögezte le beszédében Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója. – Kevés olyan magyar született, akit világszerte ismernek, és kevés olyan művész, akinek műveit már életében is vásárolták külföldön. „Igazi népmesei történet Munkácsyé: asztalosinasból vált Párizsban is ünnepelt művésszé.” 1869-ben készült, Siralomház című képével indult el a siker útján, amellyel a Párizsi Szalon nagy aranyérmét is elnyerte.

Munkácsy Mihály mindössze 56 évesen, egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg. Vonattal szállították haza, a Műcsarnokban ravatalozták fel holttestét. Nagyszabású temetésén és síremléke tizenegy évvel későbbi avatásán is többezres tömeg vett részt – emlékeztetett Móczár Gábor.

A síremléket Spányi Antal püspök, a Székesfehérvári Egyházmegye főpásztora áldotta meg. A résztvevők főhajtással tisztelegtek Munkácsy Mihály emléke előtt.

*

A védett síremlék és környezete most Pákh Imre üzletember támogatásával újult meg.

Munkácsy Mihály síremléke, Telcs Ede műve immár újra régi pompájában látható. „A magyar Géniuszt ábrázolja, aki megkoszorúzza a mester sírkeresztjét” – mondta  a megemlékezésen Móczár Gábor, aki kitért arra is, hogy a NÖRI a Miniszterelnökség támogatásával folyamatosan újítja fel a Nemzeti Sírkert államilag védett, leromlott állapotú sírjait.

Forrás és fotó: MTI

Magyar Kurír