Felkészülni a változásokra

Nehéz helyzetben van a közoktatás, ahogy az egész ország is. Könnyebb azonban az asztalt verni, mint megteríteni, mi az utóbbira tettük fel szolgálatunka – mondta a Magyar Kurírnak a szervező Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetőinek Országos Egyesülete tevékenységéről Kálmán Attila elnök. Évtizedek kellenek, hogy megtaláljuk a helyünket. Most már haladunk, de küzdelmes ez az időszak, mert „üres a kamra” és türelmetlenek az emberek. A magyarok megszokták, hogy valami ellen hadakoznak, és nem valamiért állnak ki – hangsúlyozta az Antall-kormány egykori oktatási államtitkára. A konferencia egy olyan időszakban hívta találkozóra az intézményvezetőket,  amikor az oktatási rendszer átalakulási folyamata zajlik, amikor már ismertté váltak az alapvető elképzelések, de a részletek kidolgozatlansága rendkívüli bizonytalanságot eredményez. Kálmán Attila szerint ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a konferencia 350 résztvevője, akik az ország egyházi közoktatási intézményeit képviselik, megismerjék az kormányzati intézkedések hátterét, indokait. Az ember jobban oda tud valami mellé állni, ha látja, milyen lehetőségek közül választották ezt az utat. Kritikával szólt ugyanakkor arról, hogy a kormányzat a kétharmados többség erősítette önbizalommal „tankként” halad előre. Két fület kaptunk és egy szájat – kétszer annyira kell felfelé és egymásra figyelnünk, és nagyon keveset kell beszélni. Nem szabad elsietni a dolgokat, de mindent a távolabbi cél tudatában kell tenni, és lassan haladva közelíteni a célhoz, hogy minél többen akarjanak és tudjanak velünk jönni – mondta Kálmán Attila. Egyesületként az a feladatunk, hogy a megpróbáljuk közelebb hozni egymáshoz a táborokat.  A reménység pedig nem szégyenít meg” - a konferencia mottójának választásával azt a bizakodást igyekezett kifejezésre juttatni a TEKIOE, hogy a változások mögött ott van Isten, hogy abban a seregben, amelyben dolgozunk, mögöttünk áll az, aki erre a pályára elhívott minket.

A konferencia elsőként a kerettantervek körüli helyzettel foglalkozott. Leibinger Jánosné, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet helyettes vezetője elmondta, a KPSZTI nem kíván önálló katolikus kerettantervet akkreditáltatni. „Egyetértünk a jelenlegi oktatásirányítás alapvetéseivel” – indokolta az pedagógiai intézet döntését. Elkészítik azonban ajánlásként az általános kerettanterv kiegészítését, ez a katolikus helyi tanterv január 15-től lesz megismerhető és letölthető a KPSZTI honlapjáról.

Hol tart a kerettantervekkel foglalkozó munka, milyen kerettantervek készülnek és ez mennyiben alakítja át az iskolák életét – ezekről a kérdésekről tartott előadást  Bodó Márton, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezető tanácsadója. Elmondta, 180 gyakorló tanár bevonásával dolgoznak a kerettanterveken, az összeállításban figyelemmel kísérik az európai fejlődés modelljeit. A készségek, képesség és a tartalom egyensúlyára törekszenek. A tartalmi tematikus egységek mellé kulcsfogalmakat, fejlesztési célokat, várt eredményeket kapcsolnak. Bemutatott néhány olyan területet, melyek hangsúlyt kapnak az átalakuló közoktatási rendszerben. Bodó Márton felhívta az intézményvezetők figyelmét a lehetőségekre és a feladatokra.

A konferencián az egyházi intézmények finanszírozásának kérdéseiről beszélt Oláh Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) gazdasági igazgató-helyettese. Előadása kitért a finanszírozás részletkérdéseire. 2013. augusztus 31-ig érvényben marad a finanszírozás jelenlegi rendszere – adott választ Oláh Gáborné az intézményvezetőket leginkább nyugtalanító jelenlegi helyzet bizonytalanságára. Elmondta, hogy a részletes finanszírozási szabályokon dolgoznak jelenleg, ezek zárása a jövő év március 31-ig várható. Reményét fejezte ki, hogy mégis lesz lehetőségük eszközölni a pedagógusi életpályamodell bevezetését a jövő tanévig és lesz béremelés is. A KIK gazdasági igazgató-helyettese szólt a tankönyvellátás kérdéséről. Tartós tankönyvek használatával ingyenessé szeretnék tenni a tankönyveket.

Oláh Gáborné arról is tájékoztatta az intézményvezetőket, hogy az egyházi közoktatás egy-két héten megkapja annak az összegnek a fennmaradó részét, ami az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi megállapítása szerint elmaradt az egyházaknak 2005-2006-re megállapított közoktatási kiegészítő támogatásból. Az egyházi közoktatási intézmények összesen 4 milliárd forinttal kaptak akkor kevesebbet. Ebből 2010-ben, majd 2011-ben 1-1 milliárd forintot megkaptak az egyházak.

Milyen kérdések átgondolására késztet a szeptembertől bevezetni tervezett kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetése – erről beszélt előadásában Márkus Gábor, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója. Az előadó néhány példa alapján azt mutatta, milyen ambivalens az ország lakosságának viszonya a polgári etika versus hittan kérdéshez. Kitért a választás szempontjaira, minden érintett, így a diák, a szülő, az intézmény és a felekezet szemszögéből elemezte a helyzetet. A felekezetek viszonyulását boncolgatva rámutatott átgondolandó kérdésekre. Küldjük a legjobb embereinket erkölcstant tanítani? Végezhető misszió lopakodó üzemmódban?  – tette fel a kérdéseket. Május 20-ig kell nyilatkozni a választásról a szülőnek, mely választás egy évre szól, amiből szintén komoly feszültség fakadhat. Tudatosította, hogy az iskola hittan-erkölcstan oktatás a tanítás helye, amit missziós lelkülettel kell végezni. Rámutatott, hogy minden nehézség ellenére az egyházak ezen a területen komoly tapasztalattal rendelkeznek, ami feljogosít arra a kijelentésre, hogy ezt a feladatot jobban tudják csinálni, mint mások. Márkus Gábor reményét fejezte ki, hogy növekedési pályát nyit meg a változás, és növekszik a társadalom erkölcsi tudatossága.

Az intézményvezetők konferenciáján előadott Balog Zoltán miniszter. Az emberi erőforrások minisztere méltatta az egyházi intézmények szerepét a magyar közoktatásban. Balog Zoltán szerint ezek az intézmények nem a gettósodás helyszínei, hanem oázisok az egész társadalom számára. A miniszter elmondta, az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülésétől azt várják, hogy a közös fellépésnek köszönhetően a közoktatási rendszer számottevő erőként jelenik meg a működését meghatározó piacon.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Fotó: Dévényi Stella