Felszentelték a debreceni görögkatolikus érseki hivatal kápolnáját

A püspöki Szent Liturgián számos hívő, paptestvér és munkatárs jelen volt. Megtisztelte a szertartást Cyril Vasiľ kassai megyéspüspök, Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Papp László, Debrecen polgármestere és Horváth Zoltán, Hajdúdorog polgármestere is.

2017 óta a debreceni Petőfi tér 8. alatt található épület szolgál a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye székházaként. Kocsis Fülöp metropolita és az érseki hivatal vezetői már akkor eldöntötték, hogy a bejárathoz közeli helyiségből – amely korábban kollégiumi ebédlő volt – kápolnát alakítanak ki. Reggelente itt tartják a napindító imádságot, illetve amióta az Attila téri főszékesegyház felújítása elkezdődött, azóta a reggeli és az esti Szent Liturgiának is ez a kis kápolna ad otthont.

Időközben különleges ikonokkal gazdagodott a hely, ezek festésére egy albán származású művészt kértek fel, aki Tiranában, az ortodox székesegyházban található mozaikot készítette. Josif Droboniku (1952–2020) festő, mozaikművész és ikonográfus az egyik legjelentősebb albán kortárs művész volt. Ő kezdte el a belső festési munkálatokat. A szentély befejezése után azonban visszatért Teremtőjéhez. Halála után lánya, Mirlinda Droboniku és a fiatal művésznő édesanyja fejezte be a munkáját. Az ikonokon lévő szövegek felfestésére viszont már Kocsis Fülöp érsek-metropolita vállalkozott.

„Az ikon az Egyház nyelve, nyelvezete, amellyel tanít. Az ikon nem ábrázol és nem dekorál – nem arra való, hanem az Egyház tanítását közvetíti. (...) hogy hogyan van megfestve egy szent, egy alak, hogyan ábrázolunk egy üdvtörténeti vagy szentírási jelenetet, annak nagyon szigorú szabályai vannak, amit az ikonfestőnek követnie kell. Nem mindegy ugyanis, hogyan közvetíti az Egyház tanítását. Azt mondja az ikonográfiai előírás, hogy akkor készül el az ikon, amikor a szöveg, a név fölkerül rá. Ez egy ősi hagyomány, hogy ezt a püspök teszi meg” – ismertette a metropolita.

A kápolna festésére, az előkészítési munkákra és a bútorzatra önerőből, illetve elsősorban a hívek adományából sikerült forrást biztosítani; emellett az „Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása” elnevezésű pályázat keretében további 14 millió forintot kapott a görögkatolikus egyház.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye védőszentje Szent István, aki első vértanúként az első magyarországi görögkatolikus egyházmegyét pártfogolja. Az Apostolok cselekedetei szerint elsőként kiválasztott bölcs és Lélekkel eltelt diakónus elsőként szenvedett vértanúságot is (33–36 között), amikor a hivatalos zsidó kultuszt bírálva magára vonta a templomi elöljáróság haragját. Kivégzésekor ruháit Saul, a későbbi Szent Pál őrizte.

A szentelés legelején az elhelyezendő ereklyéket, Szent Flórusz és Laurusz vértanúk relikviáit díszes menet hozta a kápolna bejáratához, majd a püspökök, papok és hívek egymás után léptek be a helyiségbe. Az ereklyék ünnepélyes elhelyezése után vörösborral és rózsavízzel mosták le az oltárt, majd szappannal kereszt alakban megjelölték az oltár lapját, és kezükkel átmosták azt. Miután az oltárt a kendőkkel teljesen szárazra törölték, az oltár fölkenése és felöltöztetése következett. A szentelés következő mozzanata, amelyet már a hívek is láthattak, a templom falainak megszentelése volt: Orosz Atanáz püspök müróval kente meg, Szocska Ábel püspök szenteltvízzel hintette meg, Kocsis Fülöp metropolita pedig tömjénezővel áldotta meg a falakat.

A Szent Liturgián Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök mondott prédikációt, nem szokványos módon kezdve beszédét: „Szent István ünnepén nem egyszer diakónust szoktunk szentelni, mert a diakónusszentelés szövegében többször is szerepel Szent István első diakónusnak a neve is és a szerepe. Nehezebb egy kicsit megmagyaráznunk, hogy az ő ünnepén éppen templomot szentelünk. Hiszen ahogyan hallottuk, a koronatanúk éppen azzal vádolták őt, hogy folyton a szent hely ellen beszél, meg hogy azt mondogatta, hogy rontsátok le, bontsátok le ezt a templomot. És tény az, hogy védőbeszédében is világosan megfogalmazta, hogy Istent nem lehet csak úgy falak közé korlátozni.”

A miskolci főpásztor arról is szólt, hogy Jézus Krisztus karácsony óta a megtestesülés pillanatától közvetítő Isten és ember között, fölvette az emberi természetet, de istenségével megszentelte a világot, amelybe eljött. Ő maga lett a templom, a szentély, a közbenjáró, ő volt az áldozati bárány, és ő a főpap, aki bemutatja a legszentebb áldozatot. „Egészen másfajta áldozat ez, mint amelyet az Ószövetségben mutattak be, hiszen Krisztus saját vérével ment be a szentélybe, és saját vérével áll az Atya színe előtt, kiengesztelődést eszközölve mindnyájunk számára. Karácsony örömhíre így kapcsolódik Szent István apostolnak és vértanúnak, a mai nap ünnepeltjének, az első diakónusnak a mondanivalójához.”

Orosz Atanáz arra hívott, hogy ünnepeljük Szent István vértanúságát és mindazokét, akik utána két évezreden át Jézus Krisztusért vérüket adták és áldozták. „A templomhajóban még az Egyház bárkájában érezzük magunkat. E világ négy sarka között keressük a megoldásokat, de a szentély felé tekintve már az eljövendő mennyország, az Isten országa tárul a szemünk elé.

Néha ugyan a függöny elzárja ezt, de jól tudjuk, hogy Krisztus Urunk halálának pillanatában a templom függönye, a kárpit felülről egészen aljáig kettészakadt, s immár nekünk is belátásunk jut a mennyországba, Isten országának oltárához”

– biztatott a főpásztor.

Arról is beszélt, hogy a keresztény élet a Jézus Krisztus életáldozatához való kapcsolódást jelenti életünk minden pillanatában.

Orosz Atanáz felhívta a figyelmet, hogy immár magyarul is olvasható a görögkatolikus karácsonyi himnuszok szerzőjének, Germanus pátriárkának liturgiamagyarázata, „amelyben világosan szerepel, hogy az oltár Jézus Krisztus sírja, amelyen az Isten bárányát bemutatják, s amelyen ő maga a főpap is, aki áldozatot mutat be, és a papok, akik körülállják az oltárt, lángoló tűzként állnak körülötte”.

„…ebben a kápolnában, a magyarországi Görögkatolikus Metropólia székhelyén különösen is fontos átéreznünk és átélnünk ezt a hivatást. Jézus Krisztussal együtt lobogni, lángolni, fényt adni az ide belépőknek vagy a tőlük távolabb élőknek is. És nemcsak fényt, hanem távlatot, reménységet” – fogalmazott a püspök.

A teljes szentbeszéd ITT olvasható.

A szertartás végén Kocsis Fülöp metropolita és Seszták István főhelynök köszönetet mondtak mindazoknak, akik sokat tettek és imádkoztak azért, hogy a kápolna elkészüljön és egy újabb, csodás helyszínnel gazdagodjon Debrecen, ahol együtt imádkozhatnak a hívek.

Forrás: Hajdúdorogi Metropólia

Fotó: SZS/BSZI

Magyar Kurír