Megkezdték a vitát a Munkadokumentum I. pontja: „Isten terve a házasságról és a családról” 2. fejezetéről: „A Szentírás és az egyházi dokumentumok ismerete és elfogadása a házasságról és a családról”.
Hétfő délután 19 atya szólalt fel, mindegyik 4-4 percig beszélt. Hozzászólásaikat előzőleg írásban beküldték a szinódusi titkárságnak. A Vatikáni Rádió ismertet néhány gondolatot a szinódusi aulában elhangzott felszólalásokból.
Kiindulva abból a tényből, hogy a család az emberi társadalom alapvető sejtje, az ingyenes szeretet bölcsője, az atyák azt hangoztatták, hogy nevelni és védeni kell a házasokat, mert tőlük függ az emberiség jövője. Az Egyháznak megfelelő nyelvezetet kell alkalmaznia és a zsinat példájára párbeszédet folytatni a világgal, kritikus, de őszinte nyitottsággal. Mert ha az Egyház nem hallgat a világra, a világ sem hallgat rá. Fontos témák a párbeszédben: a férfi és a nő egyenlő méltósága, az erőszak visszautasítása. Az Evangéliumot nem annyira magyarázni kell, hanem megélve megmutatni, főleg pedig bevonva a világiakat az Örömhír hirdetésébe. Az evangelizálás ne teória legyen, hanem tanúságtétel az Evangélium igazságáról és szépségéről. Hangsúlyozták a biblikus katekézist, amely lelkipásztori szempontból előnyösebb, mint a spekulatív teológia.
A nehézségekben levő párokhoz az Egyháznak közel kell állnia: a megértés, megbocsátás és irgalom lelkületével, mindig Isten örök tervét tartva szem előtt. A házasság felbonthatatlan szentség, és az is marad. A szinódus nem vitatja, nem kérdőjelezi meg az erre vonatkozó katolikus tanítást, de a lelkipásztori szempontokról tárgyal, tehát annak lelki vonatkozásairól, és arról, hogy a mai család kihívásaival szemben hogyan alkalmazza a tant. Ebben az értelemben az irgalom nem tünteti el a parancsolatokat, hanem azok értelmezési kulcsa.
Azt is hangsúlyozták a szinódusi aulában, hogy a pozitív elemeket kell meglátni még a ténylegesen hűséges szeretetben együtt élő pároknál is, mert náluk felfedezhetők a szentség és az igazság elemei. A szinódusnak bátorítania kell az előrehaladásra; a reményre hangolni még a nem teljesen az egyházi tanítás szerint élő házasokat is, mindig figyelve a fokozatosság elvére. Abban a társadalomban, ahol az „ego-latria”, önimádat uralkodó, és amely szétmállasztja a családokat, fel kell éleszteni a férfi-nő Istennel való szövetsége elveszített érzékét, hirdetve a család szépségét.
Egy másik fontos szempontra is felhívták a figyelmet: vissza kell utasítani a klerikalizmust. Az Egyház sokszor többet törődik a hatalommal, mint a szolgálattal, ezért nem érinti meg az emberek szívét. Krisztust kell követni, az ő alázatát. Az Egyház reformját a klérus reformjával kell kezdeni, az evangelizáló Egyháznak először önmagát kell evangelizálnia.
Érintették a fontos témát, hogy lényeges a szexualitás értékelése a házasságban. Manapság annyit bírálják a házasságon kívüli szexualitást, de a házasságon belülit csak mint tökéletlenséget engedik meg. A szinódus hangsúlyozza a papjelöltek alaposabb kiképzését.
Hétfő délután 18 és 19 óra között szabad vita folyt az aulában, amelynek során két javaslat hangzott el: a szinódus küldjön bátorító és elismerő üzenetet az iraki családoknak, amelyeket kiirtással fenyegetnek a fanatikus iszlamisták, és akik menekülni kényszerülnek, mert nem akarják megtagadni hitüket. A másik javaslat: reflektálni kell a keleti egyházak nős papjainak helyzetére, akik válságos helyzetben kérhetik a válást.
Kedden délelőtt megtartották a harmadik általános munkaülést. Ekkor is 19 atya kért szót. Egy fontos bejelentés történt: a Szentatya óhajára október 20-án a tervezett szentté avatási konzisztóriumon a bíborosok és pátriárkák tárgyalnak a közel-keleti helyzetről, figyelembe véve a nunciusok okt. 2-4. közötti megbeszéléseit, információit.
Fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria