Felújították a kilencven éve felszentelt zagyvapálfalvai templomot

A most lezárult felújításai munkálatok során előkerült az 1933-as felszenteléskor elhelyezett időkapszula, amely a templom felépítéséhez adakozó zagyvapálfalvai lakosok neveit és aláírásukat is tartalmazza; megtalálták benne a templomot felszentelő Pájer János püspöki helynök, putnoki esperesplébános és a többi neves vendég által aláírt ünnepélyes záróokmányt, illetve a templomépítés történetét bemutató összefoglaló írást is.

Június 18-án, Jézus Szentséges Szívének főünnepén tartották a templombúcsút, melyen Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke mutatott be koncelebrált szentmisét.

A liturgia előtt megkoszorúzták a zagyvapálfalvai templom első plébánosa, Demeter Bertalan esperes emléktábláját.

Ezt követően a templom kertjében mécseseket helyeztek el Demeter Bertalan esperes és az őt követő plébános, Kuchta András esperes sírján.

A szentmise elején Varga Lajos püspök Isten áldását kérte a felújított templomra.

A szeretet mindenkor képes arra, hogy áldozatot hozzon másokért, ily módon hozzátartozik az önmagunkról való lemondás, az önfeláldozás is – mondta prédikációjában a váci segédpüspök.

Amint a gyerekek a szeretet által magukévá teszik a szülők mutatta példát és értékeket, ugyanúgy a vallásos életben az Úr szeretetén keresztül juthatnak el az emberek az Istennel való egyesülésig – hangsúlyozta szentbeszédben a főcelebráns.

Ha megvan bennünk a szeretet, akkor Isten parancsainak teljesítése kevésbé kötelességszerű, sokkal inkább az életünk odaadása mutatkozik meg benne. Az emberi szeretet lényegében arra épül, hogy viszonozzuk azt a jót, amit kaptunk. Ugyanakkor létezik az Istenbe és Jézusba vetett hitből fakadó szeretet, ami elvezetheti az embert az ellenség szeretetéhez is – emelte ki Varga Lajos püspök. – Az érzelmek, így például a harag is, akaratunkon kívül keletkeznek bennünk, így emiatt senkit nem lehet megbüntetni. Fontos azonban, hogy az érzelmeinktől függetlenül is tudjunk jót cselekedni. Az Úr arra tanít, hogy emlékezetünkbe idézzük az isteni szeretetet, Jézus példáját, aki önmagát feláldozta értünk. Ennek segítségével válhatunk függetlenné az érzelmektől, és tehetünk jót, ami előremozdítja embertársunk lelki üdvösségét és a földi boldogságát is. Ez az Úr Jézus misztériuma, Szentséges Szívének titka, maga a megváltás.

Könnyű Istenhez ragaszkodni akkor, amikor az ember sorsa kedvezően alakul, azonban az iránta való szeretetet kimutatni például egy betegség esetén már jóval nehezebb. Legalább annyira, mint szeretni azokat az embertársainkat, akik haragszanak ránk – hangzott el a püspöki prédikációban.

A búcsúi szentmise zárásaként ünnepélyes keretek között egy új időkapszulát – benne a zagyvapálfalvai templomról szóló könyvet, a templomi újságot és kisebb emléktárgyakat – helyeztek a templom falába az utókor számára.

A Nógrád vármegyei hírportálon (Nool.hu) megjelent cikk ITT olvasható.

*

A Jézus Szíve templom Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett, Zagyvapálfalva városrészen található. Ez a városrész egykor három önálló településből állt. Felsőpálfalvát, Alsópálfalvát és Andrásfalvát 1910-ben egyesítettek Zagyvapálfalva néven, majd 1961-ben Salgótarjánhoz csatolták.

Az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (ők adták a telket ingyen), az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették a templomot; Fábián Gáspár építész tervei alapján, ókeresztény bazilika stílusban. Az építést Jerskó Béla és Tihanyi Kálmán vezette, sokak áldozatos segítségével.

1933. július 30-án szentelte fel – Jézus Szíve tiszteletére – Pájer János rozsnyói káptalani helynök, mintegy ötezer ember jelenlétében.

A templom belső elrendezését az alapító plébános, Demeter Bertalan esperes vezetésével alakították ki.

Az üvegablakokon a keresztút képei láthatók, alkotójuk Majoros Károly. A szentélyben három üvegablak található: Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakos ábrázolásával. A szentély diadalívén a Te Deum mondata – „Téged Isten dicsérünk”, két oldalán angyalokkal – Bóna Kovács Károly alkotása.

Az oltár mellett balra egy bányász, aki örökmécsest tart a kezében, jobbra a bányászok védőszentje, Szent Borbála látható. A községben számtalan bányász élt és dolgozott, akik a munka megkezdése előtt, a Miatyánk imádkozása után így fohászkodtak védőszentjükhöz: „Óh, Szent Szűz Borbála, hozzád fordulunk, mindazok, akik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, könyörögj érettünk, és légy erős pártfogónk mindörökké. Ámen.”

A toronyban 1944-ig három harang lakott, melyeket 1933-ban készített Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester. A középső harangot a háborúban elvitték hadicélokra. A legnagyobb harangon a következő felirat olvasható: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakósának a töretlen hűséget Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”

Forrás: Nool.hu; Váci Egyházmegye

Fotó: Nool.hu/Hüvösi Csaba

Magyar Kurír