Felújították a Magyarországon egyedülálló vonyarcvashegyi Szent Mihály fogadalmi halászkápolnát

Hazai – 2023. augusztus 22., kedd | 13:57

A megújult kápolnát Udvardy György veszprémi érsek áldotta meg augusztus 20-án, ünnepi szentmise keretében, amelyen Kerekes Zoltán jelenlegi plébános mellett Deák Ákos korábbi plébános koncelebrált. Jelen volt az eseményen többek között Nagy Bálint országgyűlési képviselő, közlekedésért felelős államtitkár és Pali Róbert, Vonyarcvashegy polgármestere is.

A vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája. Az egy hónapja befejeződött munkák során statikailag megerősítették az épületet és a tornyot, felújították a tetőszerkezetet és a homlokzatot. Minderre pályázaton nyert támogatást az egyházközség, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye kiegészített, és érkeztek magánadományok is a munkákhoz.

A helyi emlékezet szerint 1729 telén 46 halász indult a vonyarci partok előtt a Balaton jegére, hogy a jeget meglékelve halat fogjanak. Nagy szél támadt, a jégtáblákat összetörte, a hajót felborította, és a halászok egy nagy jégtáblára szorultak. Hatan közülük – akik megpróbálták a halászhajót megmenteni – a jeges vízbe fulladtak. A jégtáblán összekapaszkodó negyven halász Isten és Szent Mihály arkangyal segítségét kérte; végül a hullámok a domb lábához sodorták őket.

Hálából megmenekülésükért fogadalmat tettek, és a dombon álló romos kápolnát Szent Mihály tiszteletére újjáépítették.

A 18. század második felében keszthelyi ferences barátok éltek itt alamizsnából; lakhelyük barlangokban volt. A remetelakások valószínűleg a domb keleti oldalán voltak, ám mára ezek nyomait nem találjuk.

A kápolna mellett egy felhagyott temető található, így a dombra felsétálva régi sírok, sírkövek adnak sejtelmes hangulatot az útnak. Az út mellett van a negyven halász emlékhelye.

A dombról gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a Keszthelyi-öböltől a berényi partokig, de csodálatos a kilátás a tanúhegyekre is Szigligettől Badacsonyig.

A Szent Mihály-kápolna több ütemben nyerte el jelenlegi állapotát. Az eredeti építés pontos ideje nem ismert. A legfrissebb kutatások eredményei alapján már az 1600-as évek első felében állt az észak-nyugati egysége, a szentély. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az épület legalább három ütemben készülhetett, valamint többszöri átépítésen esett át.

A kápolnáról és felújításáról ITT olvashatnak részletesebben.

A fogadalmi kápolna megáldásakor Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: ez az épület is találkozási pont, amelyet Jézus Krisztus megtestesülése tesz szentté, számunkra igazán értékessé.

Különös egybeesés, hogy most ünnepeljük Szent István királyt, Magyarország fővédőszentjét, akinek sok-sok hathatós intézkedése között szerepelt az is, hogy tíz településenként épüljön egy templom, mert Isten tisztelete és dicsőítése nélkül nem tudunk jól élni. Ezért is fontos, hogy a szent helyek, amelyek önmagukban is emelik a lelket, ne csak szakrális jelentőséggel bírjanak, hanem az Istennel való találkozás helyszíneivé váljanak – fogalmazott a főpásztor.

Kerekes Zoltán, az egyházközség plébánosa azt mondta, „amíg a templom hirdeti a krisztusi hit győzelmét és dicsőségét, büszkeséggel és szépséggel triumfál, addig egy kápolna a lelki ember benső csendjét, valamint Isten és a teremtett világ szoros és elválaszthatatlan kapcsolatát jeleníti meg: ez a genius loci, s értéke sohasem a praktikumában, gyakorlati hasznosságában mérhető.

Az ünnepi szentmise után Nagy Bálint országgyűlési képviselő, államtitkár arról is beszélt, hogy e megújulás példás összefogás eredménye, amelyben az Egyház, a kormány, az önkormányzat és egy civil szervezet, a Szent Mihály-hegy Védő- és Vendégváró Egyesület, továbbá sok magánszemély dolgozott együtt, s mozdult közösen egy olyan célért, amely túlmutat egy település érdekein. Szerinte a fizikai állagmegóvásnál is fontosabb a lelki kapcsolat, a közös munka, amelynek eredménye nem csupán az itt élők javát szolgálja, hanem minden idelátogatóét is.

Pali Róbert polgármester arra emlékeztetett, hogy a több száz éves kápolnának nemcsak múltja van, hanem ezzel a felújítással jövője is lesz, az utókornak pedig erkölcsi kötelessége megőrizni és továbbadni őseink örökségét. „Bízzunk abban, hogy mindaz a szépség és áhítat, amit e kápolna falai árasztanak, az istenhit felé irányítja sokak gondolatait.”

Az ünnepség zárásaként Dallos V. Georgina, a Szent Mihály-hegy Védő- és Vendégváró Egyesület elnöke felelevenítette a kápolna felújításához vezető rögös utat, hangsúlyozva: „Csak idegenforgalmi díszlet mindaddig, amíg hitbéli küldetését be nem teljesíti.”

Hozzátette: „Azért építünk és újítunk fel templomokat és szent helyeket, mert szükségünk van ezekre a megszentelt hajlékokra, ahol otthon érezzük magunkat, Isten jelenlétében.”

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Halász Gábor

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria