Felújították a partiumi Láposbánya templomát

Külhoni – 2022. november 10., csütörtök | 15:40

A láposbányai Kisboldogasszony-templom állapota a negyven évvel ezelőtti tatarozás óta igencsak megromlott. Covaci István Attila plébános erőfeszítéseinek köszönhetően október végére sikerült befejezni a felújítási munkálatokat. A megújult templomot Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök áldotta meg október 29-én a Máramaros megyei községben.

Láposbánya a volt egri, majd szatmári egyházmegye nagybányai esperességének keretében működő plébánia; filiái: Misztótfalu és Miszbánya. A láposbányai templom titulusa Kisboldogasszony.

A pápai tizedszedők adólajstromában már 1332-ben szerepelt a település neve, 1490-ben Lapusbánya, 1493-ban Lapysbanya alakban írták nevét. Részben Szinér várához tartozott, részben pedig Nagybányáé volt. 1329-ben Károly Róbert királytól Nagybánya városa kapott rá királyi adományt. A régi plébánia a hitújításkor megszűnt, lakói 1552 után reformátusok lettek. 1761-től a vidék katolikusait Taschler József SJ pásztorolta, a plébániát 1769-ben alapították újra.

A mai Kisboldogasszony-templomot 1803-ban építették, 1908-ban bővítették. 1997-ben új plébániaépületet emeltek.

Láposbánya a mai Máramaros megyében, Nagybányától közvetlenül északnyugatra fekvő település. A Láposi völgy ősi bányászóhely volt a Lápos és Veres patak mentén, ahol hajdanán sorra nyíltak a bányák, hiszen a Tirnicza-hegy arany- és igen gazdag ezüsttartalékai vonzották a befektetőket. A kincstárnak is voltak itt kohói, amikor azonban a fernezelyi telepet megnyitották, ezeket beszüntették. 1475-ben a Bélteki család nyert rá adományt. A meggyesaljai Moróczok után a birtokot a Báthoryak örökölték, akik Herberstein Feliciánnak adták bérbe. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, a 19. századig a Károlyi család birtoka volt. A 20. század elején főbb birtokosa a királyi kincstár és Nagybánya városa volt. Láposbánya a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegyéhez tartozott, 1968-tól Máramaros megyéhez került. A 2011-es népszámlálás szerint 1686 lakosa van, amelyből 520 magyar.

A láposbányai Kisboldogasszony-templomot legutóbb negyven éve tatarozták, de egyik plébánosnak sem volt anyagi lehetősége komolyabb felújításra. Sok helyütt a vakolat lehullott, elindult a romosodás. Egy évvel idehelyezése után Covaci István Attila lelkész megpróbálta a szinte lehetetlent: újjávarázsolni Isten házát. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2021-ben hagyta jóvá a pályázatot a belső vakolatok, festések, új elektromos hálózat, világítótestek, új belső ablakok kivitelezésére, az orgona felújítására. A helyi önkormányzat Marinescu Dumitru polgármester ösztönzésére besegített, közadakozásból is összegyűlt némi pénz, ki-ki lehetősége szerint járult hozzá a költségekhez. Köszönet illet mindenkit, különösképpen az önkéntes segítőket: Lauber József, Steiner Ödön, Sink János, Palencsár Árpád egyháztanácsosokat, ifj. Híri Ferencet, aki a belső bútorfestéseket végezte, Weisz Magdolnát és sok névtelen támogatót.

A ZYRA-Const. Kft. ifj. Pataki István mérnök irányításával végezte a munkálatokat, amelyek október végére véget értek.

Október 29-én Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök újra megáldotta a láposbányai Kisboldogasszony-templomot. Ünnepi beszédében többek között Jákob létrájára utalt, amely kapcsolat menny és a föld, Isten és az emberek között. A templom mindenkor az Isten háza kell hogy legyen, az embernek szüksége van a csendes imádkozásra. ,,A most megáldott láposbányai templom Istennek kegyes ajándéka! Vigyázzunk tehát rá!” – mondta a püspök.

Forrás és fotó: RomKat.ro

Magyar Kurír

#egyházmegyék #épített örökség

Kapcsolódó fotógaléria