1984. november 29-én Chile és Argentína mérföldkőnek számító Béke és Barátság Szerződést írt alá, amely véget vetett a Beagle-csatorna kapcsán régóta húzódó határvitának, amely 1978-ban a fegyveres konfliktus szélére sodródott. A dél-amerikai szubkontinensen a kapcsolatok stabilizálását elősegítő szerződés megkötését a Szentszék segítette elő, a konfliktusban levő felek közötti közvetítésben Szent II. János Pál pápának döntő szerepe volt.
A történelmi megállapodás aláírásáról emlékeztek meg november 25-én, hétfőn a Vatikánban a Chile és Argentína szentszéki nagykövetsége által szervezett ünnepségen, amelyen részt vett Ferenc pápa, illetve bíborosok és a diplomáciai testület tagjai.
A pápa megragadta az alkalmat, hogy megújítsa erőteljes felhívását a világhoz a béke és a párbeszéd érdekében. Az ünnepségen mondott beszédében megjegyezte, hogy
„a két ország kitartó elkötelezettsége a hosszú és nehéz tárgyalások során, valamint a béke és a barátság gyümölcsei követésre méltó mintaként szolgálhatnak” a világ számára ebben a különösen nehéz helyzetben.
Ferenc pápa emlékeztetett arra a döntő szerepre, amelyet Szent II. János Pál, valamint az argentin és chilei nép által támogatott mindkét nemzet püspökei játszottak abban, hogy békés és tartós megoldást találjanak, amely az igazságszolgáltatásban, a nemzetközi jogban és a haderőbevetés kizárásában gyökerezik. „Ma megtapasztaljuk, hogy milyen szomorú, amikor az erőszakhoz folyamodnak” – állapította meg Ferenc pápa.
A pápa a szerződés két kulcsszaváról, a békéről és a barátságról elmélkedve hangsúlyozta, hogy ez a modell a vita teljes, végleges és békés rendezésére „megérdemli, hogy újra javasolják a jelenlegi világhelyzetben, ahol oly sok konfliktus fennáll és súlyosbodik anélkül, hogy hatékony akarat lenne azok megoldására, az erőszakhoz való folyamodás vagy annak fenyegetése teljes kizárásával”.
A pápa ezután rámutatott azokra az igazságtalanságokra, erőszakra és egyenlőtlenségekre, amelyek a „súlyos éghajlati válsággal és a példátlan antropológiai változással” együtt napjainkban továbbra is konfliktusokat szítanak. Hangsúlyozta: ezeket a kudarcokat úgy kell ellensúlyozni, hogy megnyitjuk szívünket „az Istennel való találkozás előtt, és hogy tudatosabbá válunk önmagunkat, felebarátainkat és a körülöttünk lévő valóságot illetően”,
a kapcsolatokat helyezve előtérbe az anyagi haszonszerzéssel vagy a versenyben elért sikerekkel szemben.
„Ez az Istennel való barátság, amely aztán minden más emberi kapcsolatban tükröződik; ez az alapja az örömnek, amely soha nem fog kudarcot vallani” – nyomatékosította a pápa.
Az argentin és chilei püspökök közelmúltbeli közös nyilatkozatára utalva Ferenc pápa háláját fejezte ki Istennek, amiért megmentette a két nemzetet a háborútól. Reményét fejezte ki, hogy „A találkozás és az egyetértés szelleme a békét kereső nemzetek között Latin-Amerikában és világszerte elősegítheti az összehangolt kezdeményezések és stratégiák megsokszorozását, amelyek a társadalmi és környezeti válságok megoldását célozzák, amelyek minden kontinens lakosságát érintik, és amelyek a szegények számára a legkárosabbak”.
A pápa továbbá hangsúlyozta, hogy az 1984-es szerződés időtlen példaként szolgál arra, hogy a türelmes tárgyalások és kompromisszumok hogyan vezethetnek békés megoldásokhoz. Reményét fejezte ki, hogy a béke és a barátság lelkülete befolyásolja a jelenlegi konfliktusok megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Ugyanakkor nehezményezte több ország „képmutatását”, amelyek békéről beszélnek, miközben fegyverekbe fektetnek: „Ez a képmutatás mindig kudarchoz vezet bennünket. A testvériség és a béke kudarcához”. „A nemzetközi közösség érvényesítse a törvény erejét a párbeszéden keresztül, mert a párbeszédnek „kell lennie a nemzetközi közösség lelkének”.
Ferenc pápa azzal zárta beszédét, hogy Isten áldását kérte Argentínára, Chilére és minden békére törekvő nemzetre Mária, a Béke Királynője közbenjárásával.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria