Ezekben a nehéz időkben mindannyiunk hivatása az, hogy elutasítsuk az erőszak és a széthúzás logikáját, helyette pedig a találkozás, a barátság és az együttműködés logikáját válasszuk, hogy a közjót keressük – ezt hangsúlyozta Ferenc pápa azon az audiencián, amelyen az Albániából érkezett delegációt fogadta az Apostoli Palota könyvtárában.
A küldöttség vezetője Hadxi Baba Edmond Brahimaj volt, aki a tiranai muszlim bektási közösség élén áll.
Valahányszor vallási vezetők a kölcsönös megbecsülés légkörében összegyűlnek és elkötelezik magukat a találkozás kultúrájának előmozdítására a párbeszéden, a kölcsönös megértésen és az együttműködésen keresztül, megújul bennünk a remény egy jobb és igazságosabb világ iránt. Korunknak milyen nagy szüksége van erre a reményre! – mutatott rá beszédében a Szentatya, majd emlékeztetett rá, hogy a Katolikus Egyház, Albánia és a bektási közösség baráti kapcsolatai mindannyiunk javát szolgálják. Remélhetőleg ezek a szálak tovább erősödnek a népek közötti testvériséget és békés együttélést szolgálva.
Vallási meggyőződésünk segít, hogy jobban magunkénak érezzük ezeket az alapvető értékeket, melyek közös emberi mivoltunkból fakadnak, és ezáltal a különböző hangok egy nemes és harmonikus éneket alkotnak.
A pápa felidézett több baráti találkozást a bektási közösség és a Katolikus Egyház között, így például a balkáni békéért 1993-ban tartott imát vagy a 2011-es az assisi imavilágtalálkozót a békéért.
Ferenc pápa meggyőződése az, hogy a bektási közösség, a többi albániai muszlimmal, kereszténnyel és más hívővel együtt, hozzájárulhat a kiengesztelődéshez és a kölcsönös gazdagodáshoz nemcsak Albániában, hanem Kelet és Nyugat összekötő hídjaként is. A jelenlegi kihívások ellenére a vallásközi párbeszédnek egyedülálló szerepe van a kiengesztelődésre, igazságosságra és békére épülő jövő megteremtésében, amelyre a világ népei, és különösen is a fiatalok, nagyon vágynak.
A bektásik vagy bektasi rend (albán: Urdhri Bektashi) egy iszlám szúfi taríka, azaz misztikus rend, amely a 13. századi Anatóliában keletkezett, és az Oszmán Birodalomban terjedt el. Nevét Hadzsi Bektas Veliről kapta, akit az alapítójának tekintenek, és aki Yunus Emre és Dzsalál ad-Dín Rúmí kortársa volt. A bektásik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt.
A bektásik közé tartozott Gül Baba is, akinek a sírboltját a budapesti Rózsadombon találjuk, ahol egykor tekkéje is állt. A másik egykori magyarországi bektási tekke romjai Pécs Tettye városrészében állnak.
Idővel vesztettek erejükből, az alevitákhoz közeledtek.
Hagyományuk manapság Albániában és a nyugati albán közösségekben él tovább, Tiranában van a központjuk is.
Albániában a 2023-as népszámlálás alapján a muszlim lakosság 9 százalékát és az ország lakosságának 5 százalékát alkotják.
Forrás: Wikipédia
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria