Ferenc pápa: Az anyák csendes vértanúsága életet ad a világnak – VIDEÓVAL

Az egyház liturgiája ezekben a napokban Szűz Mária, Jézus anyja képét állította a szemünk elé – hívta fel a figyelmet a Szentatya. – Az év első napja az Isten Anyja ünnepe, amit vízkereszt követ a bölcsek látogatásával. Máté evangélista írja: „Amint beléptek a házba, látták a gyermeket anyjával, Máriával” (Mt 2,11). Az anya pedig, miután megszülte gyermekét, a világnak adja. Ő adja nekünk Jézust, ő mutatja be nekünk Jézust, ő láttatja velünk Jézust.

A családban ott van az anya. Minden egyes ember az anyjának köszönheti az életét, és ugyancsak neki köszönheti élete következő időszakát, emberi és lelki alakulását – folytatta a pápa a katekézist. – Az anya, jóllehet jelképesen felettébb magasztalják – mennyi szép verset, mennyi szép dolgot mondanak róluk költői képekkel –, mégis kevéssé veszik figyelembe szerepét a társadalomban. Sőt gyakran kihasználják az anyák készségét, akik feláldozzák magukat gyermekeikért, csakhogy „takarékoskodjanak” a szociális kiadásokon.

Megesik keresztény környezetben is, hogy az anyákat nem megfelelően kezelik, és nemigen hallgatják meg őket.  Az egyház életének középpontjában mégis ott áll Jézus Anyja. Az anyáknak, akik készek feláldozni magukat gyermekeikért, és nem ritkán másokért is, nagyobb figyelmet kellene szentelni!   – hangsúlyozta a Szentatya, hozzátéve: Jobban meg kellene érteni hétköznapi harcaikat, hogy hatékonyak legyenek a munkában, és figyelmesek, gyengédek a családban; jobban meg kellene érteni őket, mire vágyakoznak, hogy kifejezésre juttassák emancipációjuk legjobb és leghitelesebb gyümölcseit. Egy anyának mindig vannak gondjai a gyerekekkel, a munkával. Emlékszem, otthon, ahol öten voltunk gyerekek, az egyik ezt akarta csinálni, a másik azt, szegény anyánk hol ide, hol oda futott, de mégis boldog volt. Olyan sokat adott nekünk.

Az anyák a legerősebb ellenszerei az önző individualizmus elterjedésének. Az egyed, az individuum az, aki nem tud megosztani, az anyák ellenben szétosztják magukat, kezdve attól, hogy befogadnak egy gyermeket, hogy világra szüljék, és aztán felneveljék. Leginkább az anyák azok, akik gyűlölik a háborút, amely megöli a gyermekeiket. Nagyon sokszor gondoltam ezekre az anyákra, akik ilyen levelet kaptak: „Közöljük önnel, hogy a fia elesett a hazáért…” Szegény asszonyok, hogy szenved ilyenkor egy anya! Ők azok, akik az élet szépségét tanúsítják.

A Szentatya Óscar Arnulfo Romero San Salvador-i érseket idézte, aki úgy fogalmazott, hogy „az anyák egyfajta anyai vértanúságot élnek meg”. Egy, a halálosztagok által meggyilkolt pap temetésén a gyászbeszédben mondta, mintegy visszhangozva a vatikáni zsinatot: „Mindannyiunknak készen kellene állnunk arra, hogy meghaljunk a hitünkért, még akkor is, ha az Úr nem adja meg ezt a kitüntetést. Odaadni az életet, ez nem csak azt jelenti, hogy megölnek, odaadni az életet azt jelenti, hogy adni azt a kötelességben, a csendben, az imádságban, a feladatok becsületes elvégzésével, a hétköznapi élet csendjében, odaadni az életet lassanként. Igen, ahogy odaadja az anya félelem nélkül, a vértanú anyaság egyszerűségével, amikor a méhében fogan egy gyermeket, világra hozza, szoptatja, felneveli, gyengéden ügyel rá. Életet ad neki. Ezek az anyák. Vértanúság.” Igen, az anya nemcsak odaadja a világnak a gyermeket, hanem az életet választja. Mit választ egy anya? Az élet választása azt jelenti, hogy döntést hoz az élet mellett. És ez nagy és szép dolog!

Egy anya nélküli világ embertelen világ lenne, mert az anyák mindig tanúságot tehetnek, még a legnehezebb pillanatokban is, a gyengédségről, az odaadásról, az erkölcsi erőről – emelte ki a pápa, aki szerint az anyák egyúttal közvetítik a vallási élet legmélyebb értelmét: az imádságban, a vallásos lelkület legelemibb gesztusaiban, amiket a gyermek elsajátít, bele van írva a hit értéke az emberi létezésbe. Ez egy üzenet, amit a hívő anyák képesek átadni, mindenféle magyarázat nélkül is. Az majd később jön, de a hit sarja már itt van ezekben a legelső, értékes pillanatokban. Anyák nélkül nemcsak, hogy újabb hívők nem lennének, hanem maga a hit vesztené el egyszerű és mélységes melegét. Az egyház anya, a mi anyánk! Nem vagyunk árvák! Van anyánk! A Szűzanya, az egyház anyja a mi mamánk! Nem vagyunk árvák! Az egyház gyermekei vagyunk, a Szűzanya gyermekei vagyunk, anyáink gyermekei vagyunk – figyelmeztetett a Szentatya.

Ferenc pápa ezután köszönetet mondott az anyáknak azért, hogy a családban vannak, és azért, amit ezzel az egyháznak és a világnak adtak. Neked, szeretett egyház, köszönet, hogy anya vagy! Neked, Mária, Isten Anyja, köszönet, hogy megmutatod nekünk Jézust. Minden anyát, aki itt van, köszöntsünk tapssal! – fejezte be katekézisét a Szentatya.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Videó: Bonum TV

Magyar Kurír