Ferenc pápa: Az egyház misszionáriusnak született – VIDEÓVAL

„A katolikus szó egyetemest jelent – kezdte katekézisét a pápa. – Ennek teljes és világos meghatározását adja egy egyházatya, Jeruzsálemi Cirill e szavakkal: »Az egyházat katolikusnak, vagyis egyetemesnek mondjuk, mert mindenütt elterjedt a föld egyik végétől a másikig; és mivel egyetemesen és tévedésmentesen tanít minden igazságot, az égieket és a földieket egyaránt, amelyeket meg kell ismerniük az embereknek.«”

„Az egyház egyetemességének világos jele az is, hogy beszél minden nyelvet. Ez a pünkösdi esemény eredménye (vö. ApCsel 2,1–13): mert a Szentlélek ajándéka volt, hogy az apostolok és az egyház hirdette a föld szélső határáig az üdvösség és Isten szeretetének örömhírét. Az egyház katolikusnak, „szimfonikusnak” született a kezdetektől fogva, és csakis katolikus lehet, hogy evangelizáljon, és mindenkivel találkozhasson” – mutatott rá a Szentatya.

Ferenc pápa rögtönzött szavakkal folytatta: „Isten Igéjét ma minden nyelven olvassák, mindenkinek megvan az evangélium saját nyelvén. Gyakran ismétlem: jó, ha nálunk van mindig egy kis alakú, zsebbe vagy táskába tehető evangélium, hogy napközben is olvashassunk belőle egy szakaszt. Ez jót tesz nekünk. Az evangélium elterjedt minden nyelven, mert az egyház a feltámadt Jézus Krisztust hirdeti az egész világon. Ezért katolikusnak, vagyis egyetemesnek mondjuk az egyházat.”

„Ha az egyház katolikusnak született, ez azt is jelenti, hogy »kilépőnek«, misszionáriusnak született – hangsúlyozta a Szentatya. – Ez a fogalom emlékeztet arra, hogy az egyház az apostolok alapján áll és velük folytonosságban van: küldetése az, hogy elvigye minden embernek az evangélium örömhírét és hirdetését a gyengédség és Isten erejének jeleivel kísérve. Ez is a pünkösdi eseményből ered: mert a Szentlélek győz le minden ellenállást, a magunkba záródás kísértését is, vagyis hogy csak kevés választott körében evangelizáljunk, mintha Isten áldása csak nekik szólna. A Szentlélek vezet bennünket, hogy találkozzunk testvéreinkkel, azokkal is, akik minden értelemben távol vannak tőlünk, hogy megoszthassák velünk a szeretetet, a békét, az örömet, amelyet a feltámadt Úr hagyott nekünk ajándékul.”

„Mit jelent közösségünk és mindegyikünk számára az, hogy a katolikus és apostoli egyházhoz tartozunk? – tette fel a kérdést katekézisében a pápa. – Mindenekelőtt azt, hogy szívünkön kell viselnünk az egész emberiség üdvösségének gondját, hogy ne maradjuk közömbösek oly sok testvérünk sorsa iránt, hanem nyíljunk meg feléjük, vállaljunk sorsközösséget velük. Ezenkívül jelenti azt is, hogy rendelkezzünk a keresztény élet teljességével, egyetemességével és harmóniájával, visszautasítva mindig a részleges, egyoldalú állásfoglalásokat, amelyek önmagunkba zárnak bennünket.”

„Az apostoli egyházhoz való tartozás azt jelenti: tudatában vagyunk annak, hogy hitünk Jézus és az Őt hirdető apostolok tanúságtételébe kapcsolódik; és ezért mindig küldötteknek érezzük magunkat, közösségben az apostolutódokkal, hogy hirdessük teljes szívvel és örömmel Krisztust és az Ő egész emberiség iránti szeretetét” – hangsúlyozta a Szentatya.

Ezt követően, ismét rögtönözve, így folytatta: „Itt szeretnék emlékeztetni oly sok hősies misszionárius férfira és nőre, akik elhagyták hazájukat, hogy hirdessék az evangéliumot más országokban, más földrészeken. Egy brazíliai bíboros mondta nekem, aki sokat dolgozott Amazóniában, hogy amikor eljut egy helységbe, városba, mindig elmegy a temetőbe, hogy lássa a misszionáriusok, papok, testvérek, nővérek sírját, akik hirdették Jézus Krisztust. Adjunk hálát az Úrnak, hogy egyházunknak annyi misszionáriusa volt – és még milyen sokra van szüksége! Talán a sok fiatal fiú és lány között akadnak olyanok, akik misszionáriusok szeretnének lenni: Rajta! Előre! Milyen szép Jézus evangéliumát hirdetni! Legyetek bátrak, fiatal fiúk és lányok!”

„Kérjük tehát az Urat, újítsa meg bennünk a Szentlélek ajándékát, hogy minden keresztény közösség és minden megkeresztelt legyen a katolikus és apostoli anyaszentegyház megnyilvánulása” – zárta katekézisét Ferenc pápa szeptember 17-én.

Miután befejezte katekézisét, így szólt a a téren lévő hívekhez a pápa: „Vasárnap Isten segítségével Albániába utazom. Úgy döntöttem, ellátogatok ebbe az országba, mert sokat szenvedett a szörnyű ateista rezsim miatt, ma viszont megvalósítja a békés együttélést a nép különböző felekezetei között. Szeretettel üdvözlöm az albán népet, és köszönetet mondok a látogatás előkészítéséért. Arra kérlek titeket, kísérjetek el imáitokkal, kérjétek számomra a Jó Tanács Anyjának közbenjárását.”

A lengyel zarándokokhoz intézett köszöntésében Ferenc pápa emlékeztetett arra, hogy Lengyelországban szeptember 18-án ünneplik Kosztka Szent Szaniszló liturgikus emléknapját. „A jezsuita szent az ifjúság védőszentje, a mai fiatalok számára is példakép – már ifjúkorában meghallotta Isten hívását, törekedett az életszentségre, és hűséges maradt eszményképeihez. Példája intsen arra mindnyájunkat és főleg a fiatalokat, hogy megvédjük értékeinket” – fogalmazott a Szentatya, majd áldását adta a jelenlévőkre és szeretteikre.

A szerdai általános kihallgatás végén Ferenc pápa köszöntötte a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett zarándokokat. „Az egyház katolikus és apostoli, mert kitárja karjait minden ember felé. Határozottan és önzetlenül, kényszerítés nélkül hirdeti a jóhírt. Az emberré lett Isten fia hitére hív mindenkit szeretettel, gyengédséggel és türelemmel. Ti, azoknak a szent földeknek a gyermekei, ahonnan az evangélium hirdetésének világossága kiterjedt a Föld határáig, legyetek mindig az üdvösség, az igazság és az áldás üzenetének bátor és örömteli hordozói a nehézségek ellenére is. Az Úr áldjon meg és védelmezzen benneteket!”

Fotó: ANSA, News.va

Videó: CTV, Bonum Televízió

Magyar Kurír