Rendkívüli közgyűlését tartja az Evangelizáció Dikasztériuma Luis Antonio Tagle bíboros, prefektus vezetésével: a Pápai Urbaniana Egyetem (Pontificia Università Urbaniana), a kifejezetten a hit terjesztésért született egyetem megújításáról tárgyalnak.
A közgyűlés tagjait üdvözölve a pápa megköszönte a szolgálatukat, akik a világ minden tájáról érkezve azért gyűltek össze Rómában, hogy átgondolják a Pápai Urbaniana Egyetem identitását, küldetését, a vele kapcsolatos elvárásokat és az egyetem jövőjét. A Szentatya örömmel üdvözölte a közgyűlés szinodális módszerét, vagyis hogy először a dikasztérium illetékességéhez tartozó országok püspöki konferenciáinak a hozzászólásait gyűjtötték össze. A pápa éppen ezzel kapcsolatban néhány olyan szempontot ajánlott megfontolásra, amivel az Urbaniana egyetem megfelel az Evangelizáció Dikasztériuma tekintélyének és tevékenységének, abban a távlatban, melyet a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció meghatároz. Az Urbaniana egyetemnek ugyanis megvan a saját identitása – állapította meg a pápa, majd az identitás – küldetés kettős kifejezés tartalmát elemezte.
Ennek az akadémiai intézménynek a hivatása abban áll, hogy identitása mindig egybeesik a küldetésével, és ez egy érdekes jelenség – fűzte hozzá szabadon Ferenc pápa. Az egyetemen folyó képzés, oktatás, kutatás és az intzémény életereje része annak a megbízatásnak, amelyet arra kaptak, hogy minden emberhez eljuttassák az örömhírt (vö Mk 16,15), ám ennek megvalósítása soha nem tekinthető véglegesnek, mert az mindig mozgásban van. Ezek olyan nyitott dimenziók, amelyeknek folyamatosan meg kell engedniük, hogy őket a Szentlélek sugallata vezesse, aki a történelmet irányítja, és arra hív minket, hogy értsük meg azt az időt, amelyben élünk, méghozzá annak saját kritériumaival.
Az intézmény alapértékei mindig érvényben maradnak, csakúgy, mint a négyszáz éves út, ami az ősi Collegium Urbanianumtól a mai egyetemig vezetett. Ellenben szükséges, hogy ezt az örökséget lefordítsák, megfelelő válaszokat adva azokra a kérdésekre, amelyeket a mai valóság vet fel az Egyháznak és a világnak: „Az egyházi tanulmányok nem korlátozódhatnak a tudás, a készségek, a tapasztalatok átadására korunk embereinek és a világnak, de magukévá kell tenniük azt a sürgős feladatot, hogy olyan intellektuális eszközöket dolgozzanak ki, amelyek képesek cselekvés- és gondolkodásmintaként megjelenni, és amelyek hasznosak annak hirdetéséhez az etikai-vallási pluralizmus által fémjelzett mai világban” – idézett a pápa a Veritatis gaudium kezdetű apostoli konstitúciójából.
Nem élünk keresztény társadalomban, de arra vagyunk hivatva, hogy keresztényként éljünk a mai plurális társadalomban, mint keresztények és mint nyitott keresztények
– fűzte hozzá a Szentatya.
Az elvárások – jövő kifejezéspár értelmezése annak a megkülönböztetésnek a része, amit azoktól a római egyetemi intézményektől követelnek meg, amelyek sajátos módon az Apostoli Szentszéktől függenek. Itt egymáshoz kell közelíteni a képzés kínálatának és a kutatás színvonalának emelését, valamint a szükséges humán- és gazdasági erőforrások racionalizálását. Ehhez olyan szemléletre van szükség, amely képes tovább tekinteni a mai napon és amely képes figyelembe venni az egyházi és társadalmi helyzetet, az egyházi struktúrák életképességét és fenntarthatóságát, a helyi egyházak szükségleteit, a papi hivatást és a megszentelt életet, a demográfiai viszonyokat a különböző régiókban. Jól tudjuk, hogy „célok kitűzése az elérésükhöz szükséges eszközök megfelelő közösségi keresése nélkül a merő képzelgés szintjére van ítélve” – idézett a pápa az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításából. A helyes utak megtalálásához egészséges kreativitásra van szükség. Ne féljünk a kreativitástól, az szükséges, de egészséges kreativitás kell!
A tavaly februárban Rómában az összes egyetem és pápai akadémia számára meghirdetett „kórust alkotni” felhívás ne merüljön ki puszta technikai megoldásban, inkább azt az óhajt fejezze ki, hogy az egyetem, mint tudás- és ismeretközösségnek megújult modellje kerülje annak a kockázatát, hogy a tanulmányok pusztán csak előadások, kreditek és vizsgák szintjére korlátozódjanak.
Egy felsőoktatási intézmény vonzóvá és versenyképessé tételéhez elhivatott és tanulásra kész tanárokra, illetve tudományos kutatásokra van szükség, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a képzettséghez. Az erőforrások megfelelő felhasználása egységbe vonja a hasonló utakat, a hat intézmény tanárait közös működésbe vonja, a pazarlást megszünteti, a tennivalókat körültekintően megtervezi, ugyanakkor elhagyja az idejétmúlt gyakorlatokat és projekteket. Ferenc pápa külön köszönetét fejezte ki a dikasztérium prefektusának és tikárának mindazért, amit ennek érdekében már megtettek.
Az Urbaniana egyetem konkrét esetében fontos, hogy a képzési kínálat minőségében még jobban kirajzolódjon a missziós és kultúraközi sajátossága, hogy a végzettek eredeti módon tudják közvetíteni a keresztény üzenetet más kultúrákkal és más vallásokkal való kapcsolatukban. Ehhez nagy szükségünk van lelkipásztorokra, és éppúgy nagy szükségünk van szerzetesekre és világiakra, akik tudják, hogyan kell a kultúrák evangelizálását és ezáltal az evangélium inkulturálását missziós lendülettel teljesíteni. Ez a két dolog mindig együtt jár: a kultúra evangelizálása és az evangélium inkulturációja – hangsúlyozta nyomatékkal a Szentatya. A pápa bízik abban, hogy az ázsiai és kínai területekhez hasonlóan a különböző földrajzi és kulturális régiók számára kutatóközpontokat létesíthetnek. Továbbá kéri, hogy a missziós egyházkerületekben működő szemináriumok és teológiai intézetek mint filiák kapcsolódjanak az Urbaniana egyetemhez, de ha ez nem lehetséges, akkor másfajta, de állandó kíséretről gondoskodjanak.
Ferenc pápa végül megköszönte az Evangelizáció Dikasztériuma ezekben a napokban zajló közgyűlésének munkáját. A pápa úgy fohászkodott, a Szentlélek ihlesse őket a bölcsesség ajándékával, Szűz Mária, a Missziók Királynője pedig kísérje őket anyai közbenjárásával.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: vatican.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria