Ferenc pápa: Az újságírók a jövő nemzedékeinek etikus nevelésére kaptak meghívást

A jelenlévők köszöntése előtt átadta nekik előre elkészített beszédét. „Csak együtt lehet a remény távlatait felvázolni” – hangsúlyozta a Szentatya. – Ez „az újságíró mindennapi munkája, aki arra hivatott, hogy »elkoptassa a cipője talpát«, vagy hogy a digitális utcákon sétáljon, mindig meghallgatva az embereket, akikkel találkozik”.

Ferenc pápa szívből jövő elismerését fejezte ki azoknak a riportereknek, akik a háborúkról tudósítanak, és ezzel nagy kockázatot vállalnak. „Az újságíráshoz az a képesség kell, hogy oda menjünk, ahová senki sem megy. 

A mozgás és a látás vágyára, kíváncsiságra, nyitottságra, szenvedélyre” van szükség.

Emlékeztetve arra, hogy a díjjal a háborúról tudósító újságírókat ismerik el, a pápa elismerését fejezte ki, hogy „a konfliktusok tragédiájának és abszurditásának elbeszélése mindenkit ugyanazon szenvedés részesévé tesz”. A Szentatya ezután az újságírói munka három elemét vázolta fel, „amelyeket talán egyre ritkábban használnak, de amelyeket még tanulni kell”: a jegyzetfüzet, a toll és a tekintet.

A jegyzetfüzetről szólva Ferenc pápa kifejtette: egy tény feljegyzése mindig sok belső munkával jár. Az ember feljegyzi, mert közvetlen szemtanú, vagy mert egy megbízhatónak vélt forrás jelenti, amely aztán további ellenőrzést igényel. „A jegyzetfüzet arra emlékeztet, hogy mennyire fontos odafigyelni, de mindenekelőtt hagyni, hogy átjárja az embert az, ami történik.” Az újságíró „sosem a történelem könyvelője, hanem olyan ember, aki úgy döntött, hogy részvétellel, együttérzéssel éli meg a történelem következményeit”.

A Szentatya megjegyezte: bár egyre kevesebbet használják, és egyre fejlettebb eszközökkel helyettesítik őket, a toll még mindig „segít a gondolatok feldolgozásában, összekapcsolja a fejet és a kezeket, elősegíti az emlékeket, és összekapcsolja az emlékeket a jelennel”. „A toll azt a kézműves munkát idézi fel, amelyre az újságíró mindig is hivatott: kezébe venni a tollat a részletek ellenőrzése, a hipotézisek átvilágítása, minden egyes lépés rekonstruálása és megállapítása után. Ezek egymásba szövésében az intelligencia és a lelkiismeret együtt lép fel, megérintve az ember egzisztenciális akkordjait.” „A toll tehát az újságírók és a médiában dolgozók kreatív tevékenységére emlékeztet, arra a cselekedetre, amely megköveteli tőlük, hogy egyesítsék az igazság keresését a becsületességgel és az emberek iránti tisztelettel, különösen a szakmai etika tiszteletben tartásával, ahogyan Biagio Agnes tette” – hívta fel a figyelmet a pápa.

Ferenc pápa érvelése szerint a jegyzetfüzet és a toll „pusztán kiegészítők”, ha „hiányzik a valóságra való figyelem. A valódi, nem pusztán virtuális rátekintés”. Manapság jobban elterelhetik az ember figyelmét, mint a múltban, olyan szavak, képek és üzenetek, amelyek „beszennyezik az életet”. Arra kérte az újságírókat, hogy „gondoljanak például az álhírek szomorú jelenségére, a harcias retorikára, vagy bármire, ami manipulálja az igazságot. A nyelv lefegyverzéséhez és a párbeszéd elősegítéséhez alaposan meg kell vizsgálni, mi történik”.

A Szentatya szerint az újságíró tekintetének a szívből kell fakadnia, hogy „eloszlassa az árnyakat” és „egy jobb civilizációt építsen”. Ez egy mindannyiuktól megkövetelt erőfeszítés, de olyan, amely különösen megköveteli a kommunikáció területén dolgozók felelősségérzetét annak érdekében, hogy hivatásukat küldetésként végezhessék. Ferenc pápa beszéde végén arra buzdította a jelenlévőket, hogy folytassák elkötelezettségüket a kulturális kezdeményezések előmozdításáért, „hogy támogassák a helyes információk terjesztését, a fiatalabb generációk nevelését és képzését”. Végül megköszönte jelenlétüket, gratulált a díjazottaknak, és imáikat kérte.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír